Településkép, településszerkezet, örökségvédelem

Halásztelek a budapesti agglomeráció része, a Csepel-sziget északi részén, az 5101. számú út mentén, a Szigetszentmiklós-Lakihegy (M0 autópálya), a Duna, a tököli repülőtér és Szigetszentmiklós település által közrefogott területen helyezkedik el.

Egy település fejlődésének folyamata a település terület-felhasználásának szerkezetében is megmutatkozik. Halásztelek terület-felhasználását, településszerkezetét a természeti- és gazdasági, földrajzi, táji- és történeti adottságai nagymértékben meghatározták.

Történet, gazdaság- és településszerkezeti összefüggések

Halásztelek a XIX. század utolsó harmadától Tököl település részeként Hermina-major néven külterületi lakott hely volt. A területen a Duna közelsége miatt főként az öntözéses mezőgazdaság volt a jellemző. A XIX. század elején Warmann Ernő földbirtokos vízművet és csatornahálózatot létesített, illetve öntözhetővé tette a területet. A mai település területének tulajdonosai sokszor cserélődtek. 1925-ben a Malonyay család vásárolta meg, de ők rövidesen tönkrementek, így a birtok ismét gazdát váltott.

Az új tulajdonos 1926-tól a konzorcium, amely gyorsan meg is kezdte a parcellázást. A csepeli és tököli gyárakban dolgozók – élve a részletfizetési lehetőséggel – kedvezménnyel jutottak a 160-200 négyszögöles telkekhez. Az Ófalu tehát az 1926-ban végrehajtott nagyszabású parcellázások során, a főút nyugati oldalán, a Hermina–major környezetében kezdett kialakulni. Sok nyaraló épült ekkor, amelyekből idővel állandó lakások lettek.

A parcellázást követő időszakban 20 bolgár család bérelt itt családonként 10-15 holdnyi területet, akik híres munka intenzív technológiájukkal művelték meg a földet. E gazdálkodás hatására a letelepedő munkások száma is nőtt. A Dunai Repülőgépgyár és a tököli repülőtér 1940-ben megkezdett építése, illetve Weiss Manfréd az akkori Hermina-telepen létesített Fogaskerékgyára sok új munkahelyet teremtett. Mindezek meggyorsították a település fejlődését, a munkavállalási lehetőségek kiszélesedését hozták. A népességszám az 1940-es évektől intenzíven gyarapodott, kialakult a településen élő nagyszámú mezőgazdasági és ipari munkás réteg.

1944-ben Budapest ostroma során a lakosság nagy része elmenekült, vagy kitelepítették. 1945 után kezdődött az újjáépítés, kisajátították a 100 holdnál nagyobb birtokokat, összeírták az igénylőket és felosztották a rendelkezésre álló földterületeket. A földosztás után Hermina-telep fejlődése felgyorsult 1949-ben már 1401 fő lakott itt.

Az 1950-től 1990-ig terjedő 40 év Halásztelek életében a lakosság intenzív gyarapodásának és gazdasági, kommunális, szociális, kulturális ellátásukat megvalósító intézmények és hálózatok kiépülésének időszaka. Az 1950-es tanácsi választások után létrejött a községet irányító helyi tanács és végrehajtó bizottság. Megalakult az első termelőszövetkezeti csoport, amely egyesülések után hamarosan nagy taglétszámú, jelentős földterületen gazdálkodó termelőszövetkezetté alakult. A mezőgazdasági termelést a település északi felén és a II. Rákóczi Ferenc út keleti oldalán folytatták.

A faluban a villanyhálózat kiépítése 1963-ra befejeződött. 1969-ben megalakult a Halászteleki Ivóvíztársulat, és megkezdődött az ivóvízvezeték kiépítése is. 1968-ban a Kisgyár utca elején az OTP által finanszírozott emeletes lakások építésével kezdődött a tömbszerű lakásépítés, amely folyamat a SZIMFI lakóteleppel folytatódott.

Az 1960-as évek végére a „barackos" területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. A községben az 1960-as évekre megépült orvosi lakás és rendelő biztosította az állandó körzeti egészségügyi ellátást.

Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült az óvoda és a templom a mai településközpont területén. 1971-ben új általános iskola megépítéséről határoztak, amely 1984-ben készült el a Somogyi Béla utcában. 1971-ben 120 férőhelyes Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet létesítettek, számos kollégiumi férőhellyel.

Napjainkra szakközépiskolai és gimnáziumi résszel is bővült az intézmény.

Az 1970-es években a II. Rákóczi úton a szolgáltató házsorok felépítésével új elemekkel bővült a településkép. A nyolcvanas évekre befejeződött a crossbar telefonhálózat kiépítése, és megkezdődött a kommunális szemétszállítás.

A rendszerváltás óta Halásztelek településhálózatban elfoglalt helye megváltozott – fokozatosan felértékelődött – a Budapestet elkerülő M0 autópálya körgyűrű első szakaszának, valamint a Lakihegyi csomópontnak a megépítésével. Az M0 autópálya révén új kapcsolatok alakultak ki a Budapest-Bécs térszerkezeti tengely irányából, valamint az addig rosszul megközelíthető M5-ös autópálya felől. A Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág települései mind lakhatás, mind idegenforgalom szempontjából vonzóbbá váltak.

A tulajdonosi igények is a mezőgazdasági művelést hátrahagyva a lakóingatlan irányába mozdultak el, amely szükségessé tette a Településszerkezeti Terv felülvizsgálatát, továbbá a volt kiskert tulajdonosok is jelezték az önkormányzat felé, hogy ingatlanaikat lakóterületként kívánják hasznosítani.

Halásztelek frekventált elhelyezkedése miatt az elmúlt években megnőtt a település szabad területei iránti kereslet, a letelepedni vágyók mellett megjelentek a kereskedelmi-gazdasági céllal telephelyeket létesíteni szándékozó vállalkozások is. A fenti igényeket mind figyelembe véve, a településfejlesztési koncepció alapján kerültek a településszerkezeti tervben kijelölésre a település nyugati és keleti területein a lakó-, vegyes-, az északi és déli részen pedig a gazdasági területek.

Természet, tájhasználat és településszerkezeti összefüggések

Egy település szerkezetének, terület-felhasználásának alakulásában a történeti háttér és a gazdasági-, földrajzi adottságok mellett a természeti-, táji adottságok is meghatározóak. Halásztelek vonatkozásában a természeti, táji adottságok közül a Duna emelendő ki, amely a település kialakulásában és fejlődésében is meghatározó szerepet játszott, illetve játszik.

A település növekedésének új lendületet a lakóterületek árvíz elleni védelmének biztosítása, a védtöltés kiépítése adott. Az árvízvédelmi mű a táj- és településszerkezet meghatározó eleme, amely a beépített és beépítetlen területek karakteres elválasztását jelenti, egyúttal határt is szab a település terjeszkedésének. A belterület ezen védelmi vonalon belül alakult ki, illetve itt tervezhető további bővítés.

 

Településkarakter, telekszerkezet és telekhasználat

Halásztelek zömmel kertvárosias beépítésű település a Csepel-sziget északi részén a főváros közelségében, a Duna partján. Nyugaton a folyó határolja, keleten a településszerkezet meghatározó eleme, az 5101. számú főút körülbelül a község középvonaláig tangencionálisan érinti, egyben elválasztja Szigetszentmiklóstól, majd a települést É-D irányban kettészeli egészen a Tököli repülőtérig. Ott keletre fordul, majd hasonlóan az északi részhez a település határában halad – elválasztva Halászteleket Tököl városától.

Halásztelek Tököl külterülete volt, sokáig nyári szálláshelyként funkcionálva. A major központja a kastély volt a főút mellett. Innen indult 1926-ban a parcellázás, a település terjeszkedése nyugati irányba. 1945 végére alakult ki az Ófalu, amelyet az 1960-as években felosztott 3-4 telekmélységig zártkertek öveztek. Ezekre a településrészekre a kisebb, 500-700 m2 nagyságú parcellák, míg az északi, illetve a keleti településrészekre a nagy területű, növénytermesztés számára is megfelelő méretű telkek voltak jellemzőek.

Az 1970-es években alakult ki a Kisgyár utca mentén a sorházas beépítés, illetve a többszintes lakótelep, valamint a település északi határában az üzemi területek. Az 1980-as években a település elérte a nyugati irányban – Duna felé – történő terjeszkedésének határát. A zártkerti részek csatlakoztak az Ófalu területéhez és megkezdődött a II. Rákóczi út Szigetszentmiklós felé eső területének a telekosztása (mezőgazdasági szakiskola és környéke).

A külterületen – az 1990-es évek földrendezése következtében – a belterület folytatásaként ugyancsak a merőleges, hálós településszerkezet alakult ki, amely folytatódott az évezred elejétől belterületbe vont településrészek esetében is. A terjeszkedés fő irányává az északi vált (lásd a település területi genezisét szemléltető térképet).

Halásztelek igazgatási területének nagysága 864 ha, ebből a Duna vízfelületére esik 145 ha, az árterület 206 ha, míg az árvízvédelmi töltés által védett terület pedig 513 ha.

A belterület térnyerése a külterülettel szemben, amely 1990-hez képest több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg a belterület 332 ha, a külterület 532 ha.

Belterületbe vonással a fejlesztési területek (lakó- és gazdasági) nagysága 180,2 ha, megközelítőleg eléri a védelmi területen a jelenlegi külterület mértékét (181 ha).

Halásztelek nem mondhatja magát nagy múltú településnek, lakói többnyire a közel-múlt évtizedeiben települtek ide. Erényei a fiatalságában vannak, így a dinamikusan fejlődő település átlátható szerkezetű. Nincsenek több száz éves girbe-gurba utcácskái, nem őriz középkori településképet.

Világos, áttekinthető utcahálózatával, igen jól karbantartott épületegyütteseivel kellemes benyomást kelt.

Településképében a kertvárosias elem a meghatározó, amelyet északon és délen, valamint a főút mentén kialakult üzemi-, szolgáltató- és vegyes övezet tör meg egyre markánsabban megjelenő kisvárosias jelleggel.

Halásztelek fiatal volta és sík felszíne következtében a településtest szabályos, egységesnek mondható.

Az összefüggő lakóterületet csak a „Kisgyár" körbezárt ipari területe töri meg. A városokra morfológiailag jellemző horizontális zártság egyértelműen megvalósul, jelentősebb lakott külterülettel csak a Megyedűlő környékén találkozunk, de ennek a beépítése is csak az utcák szabályozására és a közművek kiépítésére vár, hiszen a hatályos szerkezeti terv szerint már kertvárosias lakóövezet besorolású.

Halásztelek beépített területe, és azon belül különösen a II. Rákóczi Ferenc úttól nyugatra eső lakóövezete egyértelműen, szinte szabályos vonalakkal körülhatárolható. Két irányból határozott fizikai határ képez akadályt a terjeszkedés előtt: nyugaton az árvízvédelmi töltés, délről pedig a tököli repülőtér beton kerítése.

Északról és keletről Szigetszentmiklós közigazgatási területe szab gátat a nagyközség további expanziójának.

A további terjeszkedés az északi és a keleti településrészek irányába korlátozódott.

A településszerkezet követi az eddigi koncepciót, vagyis markánsan a főút mellé települ a kereskedelmi-gazdasági terület, míg a belső, környezeti ártalmaktól védettebb területen alakul ki a lakóövezet – jó példa erre az Akácos utcától északra történő beépítés.

A telekstruktúrában vegyes kép mutatkozik. A régi, még beépítetlen településrészen – északon a gát mellett, délen a főút mentén – megmaradtak a nagyobb területű, növény-termesztés számára is megfelelő méretű helyet biztosító telkek, a nadrágszíj-parcellák. Természetesen az árterületre is ez a telekosztás a jellemző.

Az újabb településrészeken a kb. 700 m2 nagyságú telkek jellemzőek, az Ófaluban előfordul a 450-500 m2-es ingatlanméret is. A jövő telekalakítását illetően a lakóövezetben a 720 m2-es, a gazdasági övezetben pedig a 2000-5000 m2-es osztás lesz a meghatározó. A régi és az új települési részeken is az övezeti besorolástól függetlenül az előkertes – oldalhatáron és szabadon álló – beépítés a jellemző.

Az egyes településrészek egyértelműen elkülöníthetőek egymástól. Történelmileg ki-alakult markáns centruma nincs, ehelyett a főút mentén több kisebb szubcentrummal rendelkezik.

A településszerkezet szempontjából jelentős tényező lesz a Csepel-szigeti gerincút kiépítése, amelynek tervezett nyomvonala Szigetszentmiklós és Halásztelek beépített területe között fog É-D-i irányban húzódni.

Lakóterületek

Halásztelek településképében a kertvárosias jelleg a meghatározó. A beépített, és a beépítésre szánt területek legnagyobb része lakóterület, zömében kertvárosias beépítésű, javarészt telkenként egy-két lakással, de nem ritka a többlakásos beépítés.

A település képét jelentős mértékben formálja és rendezettségét is erősíti, hogy az épületek a lakóövezetben döntő részben egyszintesek vagy mindössze egy emelettel, illetve tetőtér beépítéssel rendelkeznek.

Az új építésű családi házak túlnyomó része földszintes és jellemzően egyetlen családnak ad otthont. A helyi építési szabályzat szerint is maximum csak két önálló rendeltetési egység építhető egy ingatlanra.

Az új telepi részeken az épületek már modernebb formában kerültek kialakításra, amelyek karakteresek, jól használhatóak. Az elmúlt években a település néhány helyén elindult az ún. kistársasházas lakásépítési forma, de a jövőt illetően prioritást a laza kertvárosias beépítés élvez. A hosszú távú lakóterület-fejlesztéseknél – a helyi értékek megtartása mellett – a kertvárosias lakóterületek kialakításának lehetőségeit a jelenlegi belterületen belül és külterületi településrészek belterületbe vonásával lehet megoldani. A település területén cca. 3000 új lakótelek alakítható ki, távlatban 2,5-3,3 fő/lakás mutató figyelembe vételével.

Kisvárosias beépítés

Kisvárosias beépítéssel a Kisgyár utcának az elején, valamint az Arany János és Gárdonyi utca közötti szakaszán találkozunk. A Kisgyár utca elején földszint+3, földszint+4 emeletes épületekből és földszint+2 emeletes sorházakból álló lakótelep fekszik. Ezek az épületek még az 1960-es évek végén épültek. Hasonló terület-felhasználást mutat még a Hold utca északi oldala.

Kistársasházas lakásépítési forma a II. Rákóczi Ferenc út melletti vegyes övezetekben, illetve a 2001. évtől kezdődő területfejlesztés során beépítésre kerülő területeken (északi részen az István utca és környéke, déli részen a Csillag utca és környéke) jellemző.

A lakóterület további fejlesztése a 2005. évben belterületbe vont körzetekben (pl. a volt savanyító üzem tömbje, Interkémia mögötti területek) folyamatosan, illetve újabb belterületbe vonással a Megyedűlő utca keleti és nyugati oldalán, a II. Rákóczi Ferenc út keleti oldalán a belső területeken, valamint a Diófasor utca déli oldalán lehetséges.

Az új lakóterületeken túl, a régi településrészben is történnek lakásépítések, a lakóházak folyamatos átépítésével, a lakóterület rekonstrukciójával. Itt fontos a hagyományos utcakép megőrzése, a homlokzati kialakítás elemeinek a környezethez illő megválasztásával.

Vegyes területek

A vegyes területek az Ilona utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc út két oldalán helyezkednek el a főútra ráépülve, egészen a Tököli repülőtér előtti kanyarig. Ezen belül a település-központ területe a Kisgyár utca, Somogyi Béla utca és Óvoda utca déli oldala (egy teleksor mélységben) által határolt tömb, valamint ettől délre a II. Rákóczi út mindkét oldala cca. 100 m mélységig az Iskola utcáig.

Ezeken a területeken – általában önálló telken – helyezkednek el a több külön rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási épületek településszintű közhasználatú építményei a lakosság egyre magasabb igényeinek helyi szinten történő kiszolgálására (Polgármesteri Hivatal, posta, óvoda, általános iskola, közép-iskola, templom stb.).

A Bocskai István Református Agrárium területi, illetve térségi igényeket szolgál, ezért az önkormányzat a középiskola környezetét településközpont vegyes területként hasznosítja, így az ebbe az építési övezetbe sorolódik. A tovább gyorsuló betelepülés miatt hosszú távon szükségessé válik a területigényes intézményi ellátás bővítése, amelynek helyét a település északi részén jelöli meg a szerkezeti terv. A jövőt illetően építészeti értékvizsgálaton alapuló fejlesztési akciótervet dolgoztat ki az önkormányzat egy karakteres településközpont létrehozásához.

Gazdasági területek

Halásztelek területén – elhelyezkedésének köszönhetően (M0 autóúthoz közel fekvő agglomerációs település) – fokozatosan növekedett az új vállalkozási területek kialakítására is az igény, amelyet a korábbi rendezési tervben foglalt fejlesztési területek már nem elégítettek ki.

A településrendezés a meglévő, még be nem épült területek használatának felülvizsgálata mellett, főként az újabb beépítésre szánt területek kijelölésére irányult. Fenti indokok, továbbá a helyi munkahely növelése céljából kerültek kijelölésre a gazdasági területek. Általánosságban elmondható, hogy ez a terület-felhasználás a települést keresztül szelő főútvonalra települt, jellemzően az északi és a déli területeken, ahol elsősorban raktározás, nagy- és kiskereskedelmi árusítás, környezetkímélő termelő tevékenység folytatható.

Ipari jellegű terület felhasználással csupán két területen találkozunk, amelyek az alábbiak:

• Cascade Engineering Műanyagfeldolgozó Kft. Kisgyár utcai telepe;
• Molar Chemicals Kft. – vegyszer és gyógyszer alapanyagok kereskedelme

A tervezett gazdasági területen kell a lakóterületekről kitelepítendő ipari tevékenységet folytató kisvállalkozók részére telephely-lehetőséget biztosítani. A meglévő és a jövőben beépülő gazdasági területeken a tevékenység technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a környezetvédelem elsődleges szempont legyen.

Zöldterületek

Halásztelek zöldterületei a belterület központi részén elszórtan elhelyezkedő, több kisebb, pihenésre, játékra lehetőséget nyújtó közparkok, közkertek, fásított közterek. Új, a meglévőknél nagyobb zöldterület a belterülettől északi irányban – ahol a legnagyobb arányú a belterület, illetve lakóterület-bővítés – került kijelölésre.

A meglévő és tervezett zöldterületi elemeket – másfajta rekreációs lehetőségeket kínálva – a periférikusan elhelyezkedő zöldfelületi intézmények, sportterületek, valamint a tervezett rekreációs terület egészítik ki, amelyek a települési zöldfelületi rendszer fontos részét képezik, elhelyezkedésük révén szerepük erősödése a tervezett lakóterületek beépülésével, illetve igénybevételével várható.

Megemlítendő továbbá az intézménykert, a gazdasági területek és a többlakásos tár-sasházak elhelyezésére alkalmas lakóterületek zöldfelületei, amelyek a település zöld-felületi rendszerének elemeit képezik.

A településen jelentős nagyságú területet foglalnak el az ún. vegyes területek, amelyeken elhelyezhető létesítmények közül zöldfelületi szempontból a közintézmények, valamint a Malonyay-kastély, illetve ezek kertjei emelendők ki.

Mezőgazdasági területek

A külterületet érintő tervezett területhasználat változások mezőgazdasági területek igénybevételével járnak. Ennek következtében azok kiterjedése folyamatosan, jelentősen csökken, mezőgazdasági terület-felhasználási egységbe mindössze két kisebb területrész maradt a gát Duna felé eső részét nem számítva: a tököli repülőtér felszálló sávjában található mezőgazdasági területek, valamint a Hold utca végében, Szigetszentmiklós határában lévő területek. A hullámtéren még nagyobb összefüggő, mezőgazdasági művelés alatt álló felületek az OTÉK módosítás értelmében vízgazdálkodási területbe sorolandók.

Erdőterületek (védelmi erdő)

Az erdőterületek területi részaránya Halásztelek közigazgatási területén igen alacsony. Az erdők nagy része a Duna mentén található, a Fővárosi Vízművek és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fennhatósága alá tartozik, ezért vízgazdálkodási területbe sorolt. Erdőterület terület-felhasználási egységbe mindössze a Dunában lévő Csala-szigeten és a közigazgatási terület északi részén, a töltés mellett, mentett oldalon található erdők kerültek besorolásra, amelyek sajátos használatuk szerint védelmi erdők.

Vízgazdálkodási területek

A külterület meghatározó eleme, a település sajátos adottsága a közigazgatási terület nyugati határán húzódó Duna, amelynek területén és az árvízvédelmi töltést is magában foglaló környezetében a vízgazdálkodási, árvízvédelmi szempontok élveznek prioritást, így e felületek a vízgazdálkodási területbe tartoznak. A Duna-folyam és ártere (a Duna és a gát közötti területek) táji-, természeti- és környezetvédelmi szempontból is a település egyik legértékesebb, ugyanakkor egyik legérzékenyebb térsége. Itt lelhető fel a legtöbb természetközeli terület, természetes növénytársulás – ártéri erdők, gyepterületek –, itt található a fokozott védelmet igénylő vízbázis területe is. A térség használatát meghatározzák a vízbázis és az árvizek elleni védelem szempontjai.

A Duna-part, a hullámtér hasznosítása többrétű, ennek megfelelően a jellemző funkciók szerint a vízgazdálkodási terület négy övezetbe sorolandó:

• a Duna-folyam területe – a Duna medre és 10 m-es parti sávja;
• vízműterület, amely a Csepel-Halásztelek vízbázis belső és külső védőterületét foglalja magába (Fővárosi Vízművek területe);
• árvízvédelmi töltés – a töltés és a töltés védelmét szolgáló védő erdő területe;
• egyéb hullámtéri terület – a hullámtér előző övezetekbe nem sorolt, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területei.

Folyóoldal jellemzése

A Fővárosi Vízművek Rt. vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek. A parti szűrésű víztermelés alapfeltétele, hogy a kutakba érkező víz túlnyomó része a felszíni vízből (Duna-folyam) beszivárogva kerüljön a vízkivétel helyéhez. E közben áthalad a meder homokos-kavicsos üledékrétegén, ahol fizikai-biológiai szűrési folyamatok játszódnak le. A mederágyi kavicsréteg szűrőfelületével lehetővé teszi a folyóvíz vízadó rétegbe történő beszivárgását, tisztítását, illetve mint szállítóközeg biztosítja a termelő kutakig történő vízáramlást. A beszivárgási, szűrési folyamatok megismerésével számos vizsgálat foglalkozott, foglalkozik.

A folyóvíz szűrésének szempontjából legnagyobb fontosságú a mederfenéki kavicsréteg folyóvízzel érintkező néhány cm vastag felülete, míg az alatta lévő réteg szerepe elsősorban a szállítás. A víztermelést a vízbázison 19 csáposkút biztosítja. A kutak építési ideje 1982-87, 2001-ben az átlagos napi víztermelés 52 800 m3/nap volt.

Halásztelek közterei

Szent László tér

Magyarország 1992-ben ünnepelte I. László király szentté avatásának 800. évfordulóját. Halászteleken ekkor avatták fel tiszteletére a róla elnevezett emlékparkot a Polgármesteri Hivatal előtti téren. Farkas László vállalkozó hamarosan megszerezte az eredeti tűzzománcból készült herma kőből készült másolatát, és még abban az évben (1992) felavatták az emlékparkot, amelyet dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök, Prodán Gábor görög katolikus lelkész és Sumov görög keleti pópa szentelt fel. A település védőszentjének bronzból készült mellszobrát minden év júniusában – a Szent László-napon – a nagyközség polgárai és vezetői megkoszorúzzák.

Szent Erzsébet tér

A tér 2007-ben került államiból önkormányzati tulajdonba. Korábban buszfordulóként funkcionált, amelynek közepén került felállításra 2007. szeptember 29-én az Európában egyedülálló Bolgárkerék. A ljaszkoveci (Bulgária) Kertészeti Múzeumban található, meglehetősen romos állapotú eredeti kerék mintájára, fotó alapján készítette el Reich László és fia, helyi asztalosmesterek.

A bolgárkertészet egy eredetileg apáról fiúra szálló, hagyományőrző mesterség, sajátos eszköztárral. Művelői a XIX. század második felében érkeztek Magyarországra.

Az első bolgárkerék Szegvárott épült, Szentes mellett, ahová négy-öt család telepedett le. Egy másik, nagyobb központ a Csepel-szigeten, a mai Halásztelek közelében alakult ki, ahol eleinte tizenöt bolgár család foglalkozott kertészkedéssel, az elsők 1890 körül érkeztek. Sok embernek nyújtottak munkalehetőséget.

A bolgárkerék a hagyomány egyik legjellegzetesebb eleme, sőt mára annak szimbólumává vált – nem véletlenül. Magyarországon az 1800-as években nemigen öntöztek, de még Nyugat-Európában sem. A bolgároknak viszont volt egy ősi módszerük, ami talán még Mezopotámiából ered. Ez az említett bolgárkerék, ami egy ökör- vagy lóhajtotta vödrös-csigás emelőszerkezet. Felállították a patak mellé, és az azzal kb. három méterre fölemelt vizet deszkavályúkkal, úgynevezett bakhátakkal sík vidéken viszonylag nagy távolságokra el lehetett vezetni.

Ennek a korabeli technikai innovációnak állít emléket a Szent Erzsébet téren felállított replika.

Katona József tér

Sokáig a piacok színhelye volt ez a tér. Mióta eredeti funkciója visszaszorult, majd megszűnt, gyakorlatilag csak egybefüggő zöldterületként funkcionál. Az önkormányzat tanösvényt kíván kialakíttatni és parkosítja ezt a teret kertépítő mérnökök által készített kertterv alapján.

József Attila tér

A település északi belterületi határához közel fekvő tér a pihenés és játszás céljait szolgálja. Az önkormányzat 2005-ben pályázati pénzből építette a minden előírásnak megfelelő, igen népszerű játszóteret.