Sac michael kors Chaussure vans adidas schuhe chaussures de foot air jordan femme nike air presto chaussure de foot lunette de soleil polo lacoste louboutin nike sb nike schuhe damen nike air max sonnenbrille sac a main chaussure sport Sportschuhe nike free nike corte nike air jordan Sac longchamp
Betűméret
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
Disfunzione Erettile Ipospadia Acquisto Levitra In Svizzera Priligy Dapoxetina Generico Comprare Levitra Svizzera Prezzo Vardenafil One Day Acquisto Levitra Cialis online Comprare Cialis Acquisto Kamagra Acquisto Viagra Jelly Levitra 10 Mg Costi LIDA Dai dai hua Comprare Levitra Professional Viagra Soft Levitra Prezzo Comprare Viagra Professional Cialis Giornaliero Acquisto Viagra Super Active Propecia Generico Comprare Cialis Soft Kamagra Vardenafil One Day Prezzo Acquistare Levitra Roma

Halásztelek története

Halásztelekről röviden

Halásztelek legfontosabb általános jellemvonásai és földrajzi környezete

halasztelek-helye-csepelszigeten

Halásztelek több mint 8000 lakosú nagyközség Budapesttől délre, a Csepel-szigeten, a Ráckevei kistérségben. Tájföldrajzi szempontból a Csepel-szigetet is magában foglaló Csepeli-sík a Duna-menti síkság része. A szigetet, amely a második legnagyobb a Duna magyarországi szakaszán, nyugatról kerüli meg a folyó főága, keletről a Kvassay- és a Tassi zsilipekkel mesterségesen lezárt, lényegében állóvízzé alakított Soroksári-Duna határolja. A 48 km hosszú és jellemzően 6-8 km széles sziget összesen 11 településnek és Budapest XXI. kerültének ad helyet 257 km2-en.

A sziget geológiai értelemben maga is igen fiatal képződmény. Csak a negyedidőszak-ban, a Pleisztocén végén, illetve a holocén elején lezajlott tektonikai folyamatok terelték a Dunát a jelenlegi főváros körzetében déli irányába, amely sokáig medrét meglehetős szertelenséggel váltogatva alakította ki a táj mai arculatát. Végleges formát csak akkor nyert, amikor a XIX. században megzabolázták és gátak közé kényszerítették a Dunát, és egy időre gátat vetettek a korábban oly gyakori árvizeknek.

A sziget felszínét ennek megfelelően holocén, vagyis 10 ezer évesnél nem idősebb folyóvízi üledékek: kavics, homok és iszap borítják, csak északi csücskében (Budapest határain belül) bukkannak a felszínre oligocén és miocén litorális üledékek. A fiatal fedőkőzetek alatt a pannon- és különböző harmadidőszaki tengeri üledékek több száz, helyenként ezer méteres vastagságot is elérnek, csak ezek alatt találjuk meg a kristályos alapkőzeteket, így ugyan a sziget déli részén keresztülhúzódik az ún. Zágráb-Kulcs-Hernád fő törésvonal, erről a felszínen semmi nem árulkodik.

A jellemzően savanyú, szilikátokban gazdag alapkőzeten közepes minőségű, kötött öntéstalajok alakultak ki, amelyek csak átlagos hozamokat ígérnek a szántóföldi művelés számára. Valamikor rétek és ártéri galériaerdők váltogatták egymást a szigeten, nem véletlen, hogy a vízjárta, dús füvű területet a korai Árpád-korban a fejedelmi ménesek számára tartották fenn. Később szorgos kezek feltörték a földeket, a főváros közelsége ösztönzőleg hatott a Halásztelek korai fejlődésében is meghatározó szerepet játszó kertkultúrák kialakulására.

kastely-legifotoHalásztelek a sziget északi csúcsától mintegy 13 km-re, Budapest határától mintegy 3 km-re fekszik. Nyugati irányban közvetlenül érintkezik a fő Duna-ággal, szélső házai az árvízvédelmi töltéssel határosak, míg kelet felé légvonalban is legalább öt km-re van a Soroksári-ág: a sziget errefelé viszonylag széles. A szigethelyzet sokáig bizonyos el-zártságot eredményezett: a ráckevei Árpád-híd 1897-ben, a Gubacsi-híd csak 1924-ben készült el, egyébként csak kompok biztosították a kapcsolatot az ország többi részével. 1990-ben az M0-ás déli szakaszának és a két hídnak az átadásával a nagyközség helyzete alapvetően megváltozott, saját autópálya-lehajtói révén immár a jól megközelíthető településeink közé tartozik.


Halásztelek igen fiatal település: noha környezete évszázadok óta lakott területnek számít, a mai nagyközség elődjének benépesülése csak a XIX. század vége felé in-dult meg. Ekkor jött létre Tököl elkülönülő részeként – a sokáig Hermina-majorként is-mert település –, amely 1950-ben önálló nagyközséggé vált és 1951-ben pedig elnyerte mai, egy árvíz által elmosott középkori falutól kölcsönzött nevét. Eddigre azonban már megélte népességének rohamos ütemű növekedést, iparosodást, világháborús bombázást és harcokat: nagy múltú települések gyakran évszázadok alatt sem változnak ennyit. A kezdetben bolgárkertészek által lakott nagyközségben hamarosan túlsúlyba kerültek az ipari keresők, a helyben, illetve a közelben lévő üzemek munkaerő-szükségletének biztosítására többszintes, tömbös beépítésű utcákat alakítottak ki, határozottan városias arculatot adva ezzel a nagyközségnek.


Halásztelek napjainkra minden tekintetben városi körülményeket kínál lakosainak. Az infrastruktúrája teljesen kiépült, a lakások több mint háromnegyede csatlakozott már a szennyvízcsatorna-hálózatra, a gázhálózatra pedig lényegében mindenki. A nagyközség számos közszolgáltatás tekintetében az alapfokot meghaladó szinten látja el saját, és némely esetekben a környező települések polgárait is, többek között nappali tagozatos gimnáziumi és szakiskolai képzést nyújtó oktatási intézménnyel rendelkezik. Kereskedelmi szerepköre jelentős, az alapvető ellátáson túl számos specializált szaküzlete említendő, így több tekintetben a fővárosra is kiterjedő vonzáskörzettel rendelkezik. Olyan település, amely a fővárossal intenzív kapcsolatban fejlődik, de saját önálló arculattal rendelkezik.

Halásztelek helye, szerepe a magyar településhálózatban

Halásztelek sajátos helyet foglal el a magyarországi településhálózatban. A nagyközség önálló településként alig több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, azóta azonban egyike az ország legdinamikusabban növekvő településeinek, fejlődése szorosan kapcsolódik közvetve vagy közvetlenül a közeli főváros gyarapodásához.

halasztelek-agglomeracioHalásztelek az ország szívében fekszik, a Dunántúl és az Alföld tájait kulturális értelemben elválasztó Duna két ága által körülfogva, a Csepel-sziget északi harmadában. A települést északról és keletről Szigetszentmiklós, délről Tököl határolja, nyugatról pedig a Duna, aminek túlpartján Érd, illetve Budapest XXII. kerülete terül el.

A nagyközség annak a Pest megyének része, amely Budapesttel együtt nem csak az ország lakosságának egyharmadát, hanem az országban előállított javak mintegy 40%-át is koncentrálja, az egyetlen olyan régiónkként, ahol az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az Európai Unió átlagát. A fejlettség együtt jár az urbanizáltság magas fokával is: Pest megye nem csupán a legsűrűbben lakott tája az országnak (180 fő/km2-es értékével messze kiemelkedve a mezőnyből), hanem a leginkább városodott is: 187 településéből egy megyei jogú városi, 42 városi rangot visel. Az előrehaladott urbanizáció ebben a térségben igen csak új keletű jelenség, a városi címét „történelmileg" birtokló Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácon túl 1980-ban még csak négy további városa volt a megyének. A szám 1990-re 14-re emelkedett, 2000. január 1-jén pedig már 22 várost regisztrálhattunk.

Az elmúlt hét évben a megyéből tehát nem kevesebb, mint 20 nagyközség nyerte el a városi rangot, döntő többségük a budapesti agglomeráció részeként. Ezek a települések szinte kivétel nélkül és szinte kizárólag csak lakófunkciókkal rendelkeznek (az utóbbi évben talán Törökbálint jelentette a markáns kivételt), de lakosságszámuk alapján az új városok legnagyobbjai közé tartoznak.

Az agglomeráció déli-délkeleti szektorában a várossá nyilvánítás két jelentősebb hullámban ment végbe. Az 1986-89-es időszakban a járási-kistérségi központi feladatot ellátó, jelentős középfokú intézményhálózattal rendelkező települések nyerték el a városi címet, ebbe a csoportba tartozik Budaörs és Ráckeve, Szigetszentmiklós, valamint Dabas és Monor. Az 1990-es években ez a térség kimaradt: Gyál 1997-ben már közel 20 ezres népességgel lépte át a küszöböt. A folyamat az ezredforduló után gyorsult fel iga-zán (ld. ábra). Ennek következtében Budapestet déli irányból (is) egy csaknem össze-függő városgyűrű veszi körül, amely ma már csak Halásztelek, Alsónémedi és Ecser településeknél szakad meg. Ezek közül a községi jogállású Ecser (a jelen szabályozás szerint) nem aspirálhat a városi címre, Alsónémedi lélekszáma pedig megközelítőleg mindössze a fele Halásztelek népességének, amely település így az agglomeráció belső gyűrűjének legnépesebb nagyközsége a déli szektorban.

halasztelek-terkepHalásztelek a Ráckevei kistérség része, amely a ceglédi után – 628 km2-el – a második legnagyobb területű Pest megyében. Hasonló mondható el a népességéről is: csak a Budaörsi kistérséget lakják többen (143 ezer fő) a megyében, mint a ráckeveit (130 ezer fő), és ez a kistérség fogja össze a legtöbb (szám szerint 20-at) települést, köztük hat (a névadón kívül Dunaharaszti, Dunavarsány, Szigethalom, Szigetszentmiklós és Tököl) várost. A kistérség lélekszámát tekintve is igen gyorsan növekszik, a 2005. év végi népessége már közel 10%-kal (!) haladja meg a 2001-es népszámlálás alkalmával regisztráltat.

A térség városai közül kiemelkedik a 2001-ben közel 24 ezres Szigetszentmiklós és a 16 ezres Dunaharaszti, a városok közül az ekkor 7000 lakosú Halásztelek megelőzte Dunavarsányt, és lényegesen gyorsabb növekedési ütemének köszönhetően – a jelenlegi trendeket alapul véve – 10-15 éven belül akár Ráckevénél és Kiskunlacházánál (ez utóbbi jelenleg még nagyközség) is népesebb lehet.

A Ráckevei kistérségben dominálnak a nagyobb népességű települések. Egyetlen község lélekszáma nem éri csak el az 500 főt és összesen 10 olyan település is van, amely 5 ezer lakosnál többnek ad otthont. A térség település földrajzi szempontból mégis kétosztatúnak mondható, és ebben a tekintetben nem a Soroksári-Duna jelenti a határt, hanem a különbségek észak-déli viszonylatban jelentkeznek. A térség északi részének települései közvetlenül ki vannak téve a nagyvárosi agglomeráció fejlődéséből fakadó hatásoknak, ezzel szemben a déli, Ráckevével és Kiskunlacházával jellemezhető részen az ennek nyomán fellépő intenzív növekedés (még) nem érzékelhető. Ebben a térségben a hagyományos struktúrák konzerválódtak, a két említett központ közül Ráckeve alapvetően dunántúli jellegzetességeket mutató kisváros, míg Kiskunlacháza ma inkább az óriásfalu kategóriába sorolható be.

Az elmúlt években (2000-2005) a kistérség egészére a születések és halálozások egyensúlya, valamint az erőteljes bevándorlási különbözet volt a jellemző. A kistérség országos átlagot mintegy kétszeresen felülmúló, 207 fő/km2-es népsűrűsége Pest megyei viszonylatban nem számít kiugróan magasnak. Halásztelek ezzel szemben kifejezetten sűrűn lakott település: a 817 fő/km2-es érték nem csak térségi szinten magas, messze meghaladja a nemzetközileg urbanizáltsági mérőszámnak tekintett 120 fő/km2-es OECD-határt, hanem összességében is a 16. legsűrűbben benépesült településsé teszi a nagyközséget, maga mögé utasítva többek között a megyei jogú városok jelentős részét is.

A 2001-es népszámlálás alkalmával Halásztelek népességét tekintve a 197. helyet foglalta el a magyar települések rangsorában. Tovább árnyalva a képet, ez azt jelenti, hogy a – 2008. január 1-jén – nem városi jogállású települések között az előkelő kilencedik hely volt a nagyközségé, nyolc másik Pest megyei település mögött. A városok rangsorában ugyanezen feltételek mellett a 188. lenne. Népességét tekintve tehát régen átlépte azt a küszöböt, ahol a városodás alsó határa húzódik napjaink Magyarországán. Fejlődési pályája és jelenlegi mutatói, erősödő térségi szerepköre kijelölik helyét azok között az agglomerációs települések között, amelyek fejlődését, urbanizációját az elmúlt másfél évtizedben rendre városi cím adományozásával is-merték el.

A kezdeményezés indokai

Halásztelek, már Tököl község külterületként, később önálló nagyközségként is fejlődésében igen szorosan kapcsolódott Budapesthez, amely viszony kezdettől fogva magában hordozta urbanizációját, a városias életmód és mentalitás terjedését. Ennek legfontosabb eleme az volt, hogy népességének növekedésében a legnagyobb szerepet hagyományosan a fővárosból kiköltözők játszották. A Budapestről érkezők magukkal hozták életmódjukat is, és ugyan a kiköltözés legfontosabb indokai – amint azt a szuburbanizációt vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások rendre alátámasztják – a nyugalmasabb élet és a szebb lakókörnyezet iránti igény, azért az újdonsült halászteleki polgárok is elvárták, hogy legfontosabb igényeik helyben is kielégíthetőek legyenek. Így vált a bevándorlás a fejlődés legfontosabb motorjává, ennek nyomán alakult ki a nagyközségre napjainkban jellemző differenciált szolgáltató szféra. Ennek (is) köszönhetően épült ki a teljes körű infrastruktúra, a városias élet(mód) egyik alapvető feltétele.

hunyadiA település agglomerációs jellege és sajátos helyzete miatt, miképpen a hasonló pozícióban lévő települések általában, térségi szerepre csak bizonyos területeken tehetett szert. Sok hasonló nagyközséggel ellentétben rendelkezik azonban középiskolával, amely nappali és levelező tagozaton, általános és szakmai képzéseket kínálva fogadja a tanulókat.

A település ráadásul arculatában is igen erőteljesen városias elemeket hordoz. A hagyományosan magas színvonalú és munka intenzív mezőgazdasági kultúrák mellett a XX. században már a gépipar kínálta nagyon sok itteni lakos számára a megélhetést. A stratégiai fontosságú, a szomszédos Tököl területén fekvő egykori repülőgépgyár munkaerő-igénye jelentős szerepet játszott abban, hogy Halászteleken kialakult egy városias településrész, amelyet a szabadon álló többszintes beépítés, a négyemeletes téglaépületek túlsúlya jellemez.

A tömbös architektúra a településen amúgy jellemző, folyamatosan megújuló kertvárosias övezettel kiegészítve határozottan városias településképet eredményez.

A nagyközség közössége évtizedek óta törekszik arra, hogy saját maga formálja sorsát és ezért tevőlegesen is részt vállal a település fejlődéséért folytatott tevékenységekben. A helyi társadalom ereje és sokszínűsége ismét csak városias jellegzetességeket mutat. Három egyház, három önkormányzattal is rendelkező kisebbség és számtalan civil szervezet jelzi a helyi aktivitás mértékét és struktúráját.

A nagyközség polgárai az elmúlt évtized(ek)ben megélték térségük gyors ütemű város(ias)odását. A Pest megye déli részén várossá nyilvánított nagyközségek tipológiájukat tekintve nagyon hasonlóak Halásztelekhez, a dominánsan lakófunkciókkal jellemezhető települések legfeljebb méretükben múlták felül.

A település polgárainak véleménye szerint Halásztelek megérett a városi cím elnyerésére, nem véletlen, hogy ez a célkitűzés szerepelt az általuk 2006-ban megválasztott önkormányzat konkrét tervei között is.

Várost avattunk

malonyay22008. július elsejei várossá válást követően az augusztus 20-án megrendezett városavatón Virág Rudolf, az önkormányzati minisztérium szakállamtitkára ünnepélyesen átadta Halásztelek város kulcsát Szentgyörgyi József polgármesternek. A Malonyay-kastély kertjében tartott ünnepségen Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Kuncze Gábor országgyűlési képviselő, Varju László, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, a bolgár Gorna Orjahovica megye önkormányzatának vezetője, Jordan Mihtyijev Kmet, valamint a csehországi testvértelepülés, Rousinov polgármestere, Frantisek Havír köszöntötte az új város lakóit, és egy népviseletbe öltöztetett babát ajándékozott Halászteleknek.

Szentgyörgyi József köszönetet mondott valamennyi lakosnak, akik nélkül Halásztelek nem fejlődhetett volna ilyen rövid idő alatt várossá. A polgármester felolvasta azok nevét, akik tevékenységük elismeréseként az egy nappal korábban tartott ünnepi testületi ülésen díszpolgári címet, közszolgálati díjat, illetve emlékérmet vehettek át.

A beszédeket ünnepi műsor követte: a halászteleki színművész, Ulmann Zsuzsa és partnere, Arany Tamás dalcsokorral kedveskedett az újdonsült városlakóknak, majd felléptek a Tündérkert óvoda kiscsoportosai. A városavatás alkalmából Major Andrea közművelődési előadó köszöntötte a 66 idén született halászteleki kisgyermeket, akiknek szülei rózsát ültettek el a kastélykertben, közben a szigetszentmártoni Blaskapelle Fúvószenekar szórakoztatta az egybegyűlteket.

Az augusztus 20-ai ünnepség zárásaként Prodán Gábor görög katolikus esperes Kispál György római katolikus plébánossal együtt a bizánci liturgia szerint szentelte meg az új kenyeret a Bel Canto Kamarakórus közreműködésével. Végül a helyi nyugdíjas énekkarok adtak műsort.

 

ぺ ニス 増大 カマグラ ed 治療 薬 性病 症状 性病 症状 睡眠薬 シルデナフィル ぺ ニス 増大 サプリ カマグラ ゴールド ぺ ニス 増大
levitra generico comprar cialis cialis precio cialis generico viagra precio viagra generico viagra nz levitra nz cialis kopen viagra kopen cialis schweiz viagra kaufen levitra generika viagra schweiz viagra generika cialis kaufen levitra schweiz Viagra kamagra australia kamagra australia
chaussure de sport lunette ray ban Chaussure puma christian louboutin adidas zx flux chaussures de foot adidas femme Chaussure louboutin chaussure bateau Sac louis vuitton chaussure de foot polo ralph lauren chaussure de marque Chaussure nike Bijoux nike roshe run femme nike blazer lunette de soleil chaussure femme nike roshe