Halásztelek története

A mai községnek és közvetlen környékének területe már a kőkorszakban is lakott volt. Erre utalnak a Duna-part omladozó homokjában régészeti ásatások során feltárt és felszínre hozott kőbalta, a temetkezési cseréptöredékek, a halászathoz szükséges kezdetleges hálónehezékek (az 1920-30-as években végzett ásatásokból) és a legutóbbi lelet, a szarmata korból származó urna. A terület a római légiók számára védhetetlennek és túlzottan veszélyesnek bizonyult, így sohasem lett belőle hídfőállás. A rettegett hun uralkodó, Attila innen indította elsöprő támadását a mai Százhalombatta helyén épült római erődítmény elfoglalására. 

Honfoglaló őseink az egész Csepel-szigetet, így e térséget is nyári szálláshelyként birtokolták. Méneseik tartásához egymáshoz közeli településeket hoztak létre: Szőlőst, Hárost és Tökölt. A megélhetést a halban bővelkedő Duna és mellékvizei nyújtották, de a XII. századra a mezőgazdaság szerepe is megerősödött. A magyarok honfoglalása után, egy 1270-es királyi oklevél az első hiteles forrás erről a területről és az itt lakó népről (az írás „thukuli” népét említi). A folyó gyakori áradásai az említett elődközségeket templomaikkal együtt elmosták, így a terület szinte lakatlanná vált. A terület elnéptelenedése a XVI. században a török uralommal is felgyorsult. Az elpusztult települések határát a környező falvak bekebelezték. A török uralom után a túlélő települések (Szigetszentmiklós, Tököl) felosztották maguk között az üres földterületeket. Ezt követően a terület puszta és major besorolású megnevezéssel Tökölhöz tartozott. A XIX. század végéig közös legelőnek használták a terület egy részét, a fennmaradón kukoricát, búzát, árpát, termeltek. A XIX. századig a majorsággal szemben a Duna túlsó partján úszó vízimalom működött. Községünk elődje az 1860-as évektől az összeírásokban Tököl lakott külterületeként szerepel, népessége 1870-ben mindössze 67, 1880-ban 56, 1890-ben 68, 1900-ban 95 fő.

A Hermina-major elnevezés Warmann Ernőtől származik, aki nővéréről nevezte el új birtokát. Haladó gondolkodású emberként a Dunán egy vízművet, csatornahálózatot létesített és öntözhetővé tette a területet. Nevéhez fűződik a Duna vízét átemelő szivattyúház, amely a mai Kisgyár utca meghosszabbításában, a folyó partján romjaiban még megtalálható. Segítségével a Duna vize a legnagyobb szárazság idején is eljutott a növényekhez. A századforduló környékén Warmann Ernő eladta itteni birtokát Sándor Pálnak. Ő csányi dinnyetermelőket telepített ide. Az öntözhető területen kertészetet hoztak létre és kikísérleteztek egy újfajta görögdinnyét, amelyet gazdájukról Sándor Pálnak neveztek el. Sok csányi dinnyés kötött házasságot a Tökölről kitelepült gazdák lányaival. 1910-ben a lélekszám 208, 1920-ban már 254 fő.

A földet tulajdonosa néhány év után eladta a Tököli Dunamenti Kertészeti Rt.-nek, mely az Olasz-Magyar Bank tulajdona volt. A birtok ezt követően a felvidékről származó Malonyay család kezébe került. Ekkor válik híressé az 1892-ben épített kastély vendégszeretetéről, estélyeiről. (A kastélyt – hányattatott sorsa után – csak a legújabb évezred elejére sikerült felújítania új tulajdonosának, Adolf Wögerbauer osztrák befektetőnek.)

A népesség száma jelentősen a háborús években ugrott meg. A külterületi lakott helyen összeírtak száma 1930-ban 168, 1941-ben 114, 1949-ben 1401 fő. A családot a nagy világgazdasági válság csődbe jutatta, s így birtokukat a gyökérpusztai 50 hold kivételével szinte teljesen eladták Sémény Jenőnek. A birtok Sémény tönkremenetele után konzorcium kezére került. 1926-ban a konzorcium kezdte meg a parcellázást. A csepeli és tököli gyárakban dolgozók – élve a részletfizetési lehetősséggel – kedvezménnyel jutottak a kb. 200 négyszögöles telkekhez, s mellettük bolgár családok béreltek mintegy 20 holdnyi földeket. Ők sokszor emberfeletti erővel dolgoztak megélhetésükért és a terület fejlődéséért, főleg zöldséget termeltek.

A harmincas évekig mintegy 20 bolgár család került ide. A csökkent területű birtok a majorral együtt Vitéz Füzéressy István személyében új gazdát kapott, aki a területet vitézi földbirtokként kapta. A szájhagyomány szerint kártyán nyerte el tőle Stein Emil, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója. Nevéhez fűződik az öntözött terület nyugati részére (a kastélytól a Dunáig terjedő területre) telepített barackos, erre utal a község nyugati részének hagyományos neve. A lélekszám gyarapodása miatt ezidőtájt iskola is indult. A Hermina majorba betelepülőknek Tököl község elöljáróságától betelepülési engedélyt kellett kérniük. A parcellázást követő időszakban mintegy 20 bolgár család bérelt itt családonként 10-15 holdnyi földet, amelyet híres technológiájukkal: öntözéssel, trágyázással és köztesek ültetésével nagyszerűen művelték. Idehozták szakértelmüket s megismerve a talajviszonyokat kiderült, hogy milyen kitűnő ez a terület a zöldségtermesztésre.

A bolgár kertészet „vertikális” üzem, a kertész egyben kereskedő is, aki termékét értékesítette a fővárosban. A főleg Polikraiste (Bulgária) faluból érkezettek állampolgárságukat, identitástudatukat, a szülőfölddel való kapcsolatukat megtartották. Később többen megvették a bérelt földet, és olyan szintre fejlesztették a kertészetet, hogy munkásokra is szükség volt. E gazdálkodás hatása érezhetővé vált a Hermina majorban élők között.

Az 1920-as évektől kezdődően egy tanteremben folyt az iskolai oktatás. Tíz év múlva legalább kettő tanteremre és több pedagógusra volt szükség, hogy az 1-6. osztályosok tanítása megoldott legyen. A település fejlődését jelzi hogy 1932. december 10-én az állami elemi népiskola gondnokságának kérelmét tárgyalja a község elöljárósága. Állást foglalnak abban, hogy amíg a második tanterem nem épül meg, addig a község béreljen egy helységet, mert a „herminamajori iskoláztatás a mai keretek között helyt nem állhat miután az iskola túlzsúfolt. A tankötelesek száma 156 fő és a félnapos tanítás mellett a meglévő tanterem 78 tanköteles részére kicsi és ez feltétlenül a tanítás eredményességének rovására megy.”

1932-ben kézbesítő állást létesítenek Hermina telepen, és javadalmazását 144 pengőben állapítják meg.

1936-ban Tököl község elöljárósága, elhatározta, hogy 1937. január 1-jétől egy tisztviselője meghatározott napokon itt dolgozzon. Az anyakönyvi ügyeken kívül, helyben lehetett elintézni a hivatalos teendőket. A telep lakosságának növekedése azt az igényt is magával hozza, hogy végleges nevet adjanak lakóhelyüknek. A telepet Attila telepnek és Jaj telepnek is nevezik, mindenféle gúnyos elnevezéseket találnak ki miután a hivatalos elnevezés még nem történt meg. Ekkor a telep 1400 lelket számlál, a postai levélforgalom szempontjából is szükséges, hogy a végleges elnevezés megtörténjen. Ezen ülésen kitérnek az utcák elnevezésére is. A telep két részén 14 utca és egy nagyobb tér van. A belügyminiszter a felterjesztett „Szent István telep” elnevezést nem engedélyezi, mert Pomáz község határában van egy ilyen nevű vasúti megállóhely (mely postai távbeszélői hivatallal is ellátott). Utasítja a község elöljáróságát, hogy a helyi földrajzi névanyag felhasználásával képzett, más megfelelő név használatát kérelmezze. Az elöljáróság ezt elmulasztja, így marad továbbra is a Hermina telep elnevezés.

A mai „régi iskolának” nevezett épület helyén a „Kultusz Miniszter Úr” hozzájárulásával vályogból két tantermes iskola épült, a település szaporodó gyerekeinek elhelyezésére. (Visszaemlékezések 1933. szeptemberét említik az átadás idejének. Ezt később 1938-ban egy teremmel bővítik.)

1941-ben megkezdődött a Dunai Repülőgépgyár és az ehhez tartozó repülőtér építése. 1942-ben létrehozták a Fogaskerékgyárat. Mindezek meggyorsították a település fejlődését a munkavállalási lehetőségek kiszélesedését. Hermina major környékén a nagyváros közelsége és a helyi mezőgazdasági birtokok miatt hosszú ideig nem volt ipari létesítmény. A háborús készülődés az ipartelepítés oka. 1942-ben a csepeli Weiss Manfréd Rt az akkori Hermina telepen egy kisebb üzemet telepített ahol alkatrészeket gyártottak a „nagy” gyárban készült gépekhez, de elsődlegesen azzal a céllal létesült, hogy odahelyezve megmentsék az értékes szerszámgépeket a bombázástól. Helytörténeti érdekesség, hogy az emberek a „Nagy Gyár” egyszerűsítő kifejezés mintájára „Kis Gyárnak” hívták. 1944 elején 100 munkással marógépek és fúrógépek alkatrészeit, fogaskerekeit gyártották itt. Ezért is él az idősebbek körében és némely forrásmunkában a „Fogaskerékgyár” elnevezés, noha ilyen neve hivatalosan nem volt.

1944 tavaszát követően hadiiparral is foglalkozni kellett a gyárnak (röppentyű alkatrészeket gyártottak). A harcok alatt a gyártócsarnok megsérült. Közvetlen a felszabadulás után nem hozták rendbe az épületet, de a még fedél alatt lévő és elzárható része a Csepeli Kerékpárgyár raktárául szolgált. A jelentős hadiüzemig, a repülőgép gyárig jó utat építettek, az út Csepelt kötötte össze a gyárral és áthaladt Hermina telepen is. Bevezették a rendszeres autóbusz közlekedést, így nem kellett többet kerékpárral járni Csepelre.

A népesség száma az 1940-es évektől kezdődően megugrott, és kialakult a településen élő nagyszámú mezőgazdasági és ipari munkásréteg. A második világháború komoly áldozatokat követelt a település lakóitól, hiszen a németek nagy erőkkel védték a gyárakat, a repülőteret és a Budapestre vezető utat. Több helybélit kivégeztek együttműködés vagy árulás vádjával. A háborús években a lakosság száma a hadiüzemek nyújtotta munkalehetőségek miatt gyorsan növekedett. A bombázások hatalmas károkat okoztak. A Tököli repülőtér és repülőgépgyár volt az amerikai támadóerők és a RAF első magyarországi célpontja. Bombázása 1941. április 3-tól sokszor megismétlődött. Szőnyegbombázását a község és a Duna-parti részek is elszenvedték.

A bombák 2/3 része a repülőtér és a Duna közé eső területre hullott. Az ipari üzemekben termelt áruk a védekező német-magyar csapatok számára fontosak voltak, így az előretörő szovjet hadsereggel szinte állóháborúra rendezkedtek be ezen a területen. A lakosság elmenekült vagy kitelepítették. A terhek csökkentésére, visszatérésre november 26-án, a front megszűnése után volt lehetőség. Az 1945-ös esztendő az újjáépítés, pártalakulások időszaka volt. A helybeliek létrehozták a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Kommunista Párt és a Kisgazda Párt helyi szervezeteit, és megalakították az ifjúsági és nőszervezeteiket is. Rendezvényeket szerveztek, amelyek bevételeiből és más ötletes módon segítették az elesettebbeket. Kezdeményezték a „szükségóvoda” megnyitását, a gyerekek felügyeletét, amíg a szülők dolgoztak. 1945. márciusában jelent meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány földreform rendelete, melynek értelmében kisajátítottak a 100 holdnál nagyobb birtokokat. Megalakult a Földosztó Bizottság, összeírták az igénylőket és felosztották a rendelkezésre álló földterületeket.

A háborút követően látványosan emelkedett a lélekszám. Egyre többen költöztek ide, Hermina telep fejlődése felgyorsult és az itt élők száma az 1941. évihez képest megtízszereződött. Már 1947-ben felvetődött a külterületi lakott rész önálló községgé való alakulása, a közigazgatási ügyek intézése, az egészségügy megszervezése, stb. érdekében. A tököli képviselő testület döntése alapján, ezután hetente két alkalommal, helyben közigazgatási napot és orvosi rendelést kellett tartani. A területen az utcáknak nevet és a házaknak számot adtak, amelyek egy utcanév kivételével ma is használatban vannak. Az 1947-48-as tanévtől a nyolcosztályos általános iskolában megkezdődött az alsó tagozatban a részben osztott, a felső tagozatban pedig a szakrendszerű oktatás. 1949-ben már 1401 fő lakott itt. Felvetődött az igény a telep végleges nevének megállapítására. A belügyminiszter rendeletére 1949. május 21-én felterjesztették Tököl község belterületének leírását. Május 30-án a tököli vezető jegyző ismertette a járási főjegyző leiratát, amely két külterületi lakott helynek önálló községgé alakulásáról intézkedett.

A Hermina telep ideiglenes néven alakult községet 1950. március 1-jével nagyközséggé szervezték. Emlékeztettek arra, hogy Hermina majort Attila telepnek, Jaj telepnek is nevezik, de nem lenne jó, ha ezek közül valamelyik a végleges elnevezés lenne. 200 évvel ezelőtt a dunai árvíz elmosott egy Csepel –szigeti kis falut, amelyet a levéltári adatok szerint Halászteleknek neveztek. Indokolttá vált, hogy Hermina major leváljon Tökölről. A Halásztelek nevet csak 1951. május 23-án nyerte el. Az 1950-től 1990-ig terjedő 40 év Halásztelek életében a lakosság intenzív gyarapodásának és gazdasági, kommunális, szociális, kulturális ellátásukat megvalósító intézmények és hálózatok kiépülésének időszaka. Az 1950-es tanácsválasztások után létrejött a községet irányító helyi tanács és végrehajtó bizottság. Megalakult az első termelőszövetkezeti csoport, amely egyesülések után hamarosan nagy taglétszámú, nagy földterületen gazdálkodó termelő szövetkezetté alakult. Az itt letelepedett bolgár kertészek önálló szövetkezeti csoportot formáltak.

Az 1950-es évi tanácsválasztások során megválasztották 27 főből álló tanácsi testületet és az 5 fő végrehajtó bizottságot. Az első VB-elnök idős Vancsai István lett, s a VB titkári teendőkkel Szabados Erzsébetet bízták meg. Az új tanács első intézkedése egy 20 férőhelyes óvoda kialakítása volt, melynek működését a szűkös anyagi lehetőségek miatt – közadakozásból oldották meg. Az egykori „Fogaskerékgyár” épületében 1949-ben Mintagépgyár néven kezdődött meg a termelés, majd az üzem 1950-51-től önálló gyárként működött tovább. 1964-től Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézeteként szerszámgépek fejlesztésével, kutatással foglalkozott. (SZIMFI).

1950-57 között több kisebb szövetkezet egyesüléséből létrehozták a Szabad Május Termelőszövetkezetet. A községben élő bolgár kertészek az 1960-as évek elején, Egyetértés néven megalakították szövetkezeti csoportjukat, amely a beszerzést és az értékesítést végezte. 1962-ben a szigetszentmiklósi Rózsa Ferenc Tsz beolvadt a Szabad Május Termelőszövetkezetbe. Halásztelek lakóinak száma az 1960-as népszámlálás adatai szerint 2207 fő volt és 3 külterületi lakott hely tartozott a községhez. A faluban korábban megkezdődött a villanyhálózat kiépítése, amely 1963-ban fejeződött be. 1964-ben megalakították 509 taggal a Halásztelek Ivóvíz Társulatot. A községben közkutak, tűzcsapok jöttek létre. Megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötéseit is, valamint felvetődött a csatornahálózat kiépítése, amely elkészülte után lehetőséget teremtett lakótelepi rendszerű lakásépítésre is. Ezt 1968-ban, az OTP által épített lakásokkal kezdték, majd folytatták a SZIMFI lakóteleppel. Az 1960-as évek végére a barackos területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült két új iskola és templom.

A következő évtizedek során az óvodai férőhely folyamatosan bővült. 1980-ban már 250 gyermek gondozását biztosították. A hiányként jelzett bölcsődei igény kielégítésére szintén építkezésbe kezdtek, és a 70-es évek végére a falu felépítette 60 férőhelyes bölcsődéjét. Az iskolai oktatás 1971-ben a korábbi évektől folyamatosan bővített nyolc tantermes általános iskolában folyt, de az 16 tanulócsoport részére zsúfolt volt. 1971-ben új általános iskola megépítéséről határoztak, amely 1984-ben készült el. Zeneiskolai oktatás 1965-óta van Halásztelken. Az 1971-ben létesített 120 férőhelyes Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet - amely gyümölcs, szőlő és zöldségtermelést oktatott a diákoknak - és a hozzátartozó kollégium napjainkra általános, szakiskolai és gimnáziumi résszel bővült. A gyakorlati oktatást a Kertészei Egyetem Tangazdaságának halásztelki kerületében végezték, amelyet az egykori Stein, Rassay, Mester-féle magángazdaságokból alakítottak ki. A szövetkezetek összevonása 1975 táján felerősödött.

A faluban működő 2 gazdaság Alkotmány néven egyesült, amely 1976-ban beolvadt a Duna MGTSZ-be. Halásztelek határában élelmiszer feldolgozó üzem, hűtőház létesült, komoly feldolgozó ipar alakult ki. A községben az 1960-as évekre megépült orvosi lakás és rendelő biztosította az állandó körzeti orvosi ellátást. A következő két évtizedben bővült az orvosi körzetek száma, továbbá fogorvosi és gyermekorvosi rendelések szervezésével javították az egészségügyi ellátást.

 A rövid településtörténeti leírás Bakó Gábor: Halásztelek - Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások című könyve alapján készült, nagyrészt a szerző képeinek felhasználásával.  

Holakovszky László: Herminateleptől Halásztelekig című könyve elolvasható IDE kattintva.

Településkép, településszerkezet, örökségvédelem

Halásztelek a budapesti agglomeráció része, a Csepel-sziget északi részén, az 5101. számú út mentén, a Szigetszentmiklós-Lakihegy (M0 autópálya), a Duna, a tököli repülőtér és Szigetszentmiklós település által közrefogott területen helyezkedik el.

Egy település fejlődésének folyamata a település terület-felhasználásának szerkezetében is megmutatkozik. Halásztelek terület-felhasználását, településszerkezetét a természeti- és gazdasági, földrajzi, táji- és történeti adottságai nagymértékben meghatározták.

Történet, gazdaság- és településszerkezeti összefüggések

Halásztelek a XIX. század utolsó harmadától Tököl település részeként Hermina-major néven külterületi lakott hely volt. A területen a Duna közelsége miatt főként az öntözéses mezőgazdaság volt a jellemző. A XIX. század elején Warmann Ernő földbirtokos vízművet és csatornahálózatot létesített, illetve öntözhetővé tette a területet. A mai település területének tulajdonosai sokszor cserélődtek. 1925-ben a Malonyay család vásárolta meg, de ők rövidesen tönkrementek, így a birtok ismét gazdát váltott.

Az új tulajdonos 1926-tól a konzorcium, amely gyorsan meg is kezdte a parcellázást. A csepeli és tököli gyárakban dolgozók – élve a részletfizetési lehetőséggel – kedvezménnyel jutottak a 160-200 négyszögöles telkekhez. Az Ófalu tehát az 1926-ban végrehajtott nagyszabású parcellázások során, a főút nyugati oldalán, a Hermina–major környezetében kezdett kialakulni. Sok nyaraló épült ekkor, amelyekből idővel állandó lakások lettek.

A parcellázást követő időszakban 20 bolgár család bérelt itt családonként 10-15 holdnyi területet, akik híres munka intenzív technológiájukkal művelték meg a földet. E gazdálkodás hatására a letelepedő munkások száma is nőtt. A Dunai Repülőgépgyár és a tököli repülőtér 1940-ben megkezdett építése, illetve Weiss Manfréd az akkori Hermina-telepen létesített Fogaskerékgyára sok új munkahelyet teremtett. Mindezek meggyorsították a település fejlődését, a munkavállalási lehetőségek kiszélesedését hozták. A népességszám az 1940-es évektől intenzíven gyarapodott, kialakult a településen élő nagyszámú mezőgazdasági és ipari munkás réteg.

1944-ben Budapest ostroma során a lakosság nagy része elmenekült, vagy kitelepítették. 1945 után kezdődött az újjáépítés, kisajátították a 100 holdnál nagyobb birtokokat, összeírták az igénylőket és felosztották a rendelkezésre álló földterületeket. A földosztás után Hermina-telep fejlődése felgyorsult 1949-ben már 1401 fő lakott itt.

Az 1950-től 1990-ig terjedő 40 év Halásztelek életében a lakosság intenzív gyarapodásának és gazdasági, kommunális, szociális, kulturális ellátásukat megvalósító intézmények és hálózatok kiépülésének időszaka. Az 1950-es tanácsi választások után létrejött a községet irányító helyi tanács és végrehajtó bizottság. Megalakult az első termelőszövetkezeti csoport, amely egyesülések után hamarosan nagy taglétszámú, jelentős földterületen gazdálkodó termelőszövetkezetté alakult. A mezőgazdasági termelést a település északi felén és a II. Rákóczi Ferenc út keleti oldalán folytatták.

A faluban a villanyhálózat kiépítése 1963-ra befejeződött. 1969-ben megalakult a Halászteleki Ivóvíztársulat, és megkezdődött az ivóvízvezeték kiépítése is. 1968-ban a Kisgyár utca elején az OTP által finanszírozott emeletes lakások építésével kezdődött a tömbszerű lakásépítés, amely folyamat a SZIMFI lakóteleppel folytatódott.

Az 1960-as évek végére a „barackos" területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. A községben az 1960-as évekre megépült orvosi lakás és rendelő biztosította az állandó körzeti egészségügyi ellátást.

Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült az óvoda és a templom a mai településközpont területén. 1971-ben új általános iskola megépítéséről határoztak, amely 1984-ben készült el a Somogyi Béla utcában. 1971-ben 120 férőhelyes Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetet létesítettek, számos kollégiumi férőhellyel.

Napjainkra szakközépiskolai és gimnáziumi résszel is bővült az intézmény.

Az 1970-es években a II. Rákóczi úton a szolgáltató házsorok felépítésével új elemekkel bővült a településkép. A nyolcvanas évekre befejeződött a crossbar telefonhálózat kiépítése, és megkezdődött a kommunális szemétszállítás.

A rendszerváltás óta Halásztelek településhálózatban elfoglalt helye megváltozott – fokozatosan felértékelődött – a Budapestet elkerülő M0 autópálya körgyűrű első szakaszának, valamint a Lakihegyi csomópontnak a megépítésével. Az M0 autópálya révén új kapcsolatok alakultak ki a Budapest-Bécs térszerkezeti tengely irányából, valamint az addig rosszul megközelíthető M5-ös autópálya felől. A Ráckevei-(Soroksári)-Duna-ág települései mind lakhatás, mind idegenforgalom szempontjából vonzóbbá váltak.

A tulajdonosi igények is a mezőgazdasági művelést hátrahagyva a lakóingatlan irányába mozdultak el, amely szükségessé tette a Településszerkezeti Terv felülvizsgálatát, továbbá a volt kiskert tulajdonosok is jelezték az önkormányzat felé, hogy ingatlanaikat lakóterületként kívánják hasznosítani.

Halásztelek frekventált elhelyezkedése miatt az elmúlt években megnőtt a település szabad területei iránti kereslet, a letelepedni vágyók mellett megjelentek a kereskedelmi-gazdasági céllal telephelyeket létesíteni szándékozó vállalkozások is. A fenti igényeket mind figyelembe véve, a településfejlesztési koncepció alapján kerültek a településszerkezeti tervben kijelölésre a település nyugati és keleti területein a lakó-, vegyes-, az északi és déli részen pedig a gazdasági területek.

Természet, tájhasználat és településszerkezeti összefüggések

Egy település szerkezetének, terület-felhasználásának alakulásában a történeti háttér és a gazdasági-, földrajzi adottságok mellett a természeti-, táji adottságok is meghatározóak. Halásztelek vonatkozásában a természeti, táji adottságok közül a Duna emelendő ki, amely a település kialakulásában és fejlődésében is meghatározó szerepet játszott, illetve játszik.

A település növekedésének új lendületet a lakóterületek árvíz elleni védelmének biztosítása, a védtöltés kiépítése adott. Az árvízvédelmi mű a táj- és településszerkezet meghatározó eleme, amely a beépített és beépítetlen területek karakteres elválasztását jelenti, egyúttal határt is szab a település terjeszkedésének. A belterület ezen védelmi vonalon belül alakult ki, illetve itt tervezhető további bővítés.

Településkarakter, telekszerkezet és telekhasználat

Halásztelek zömmel kertvárosias beépítésű település a Csepel-sziget északi részén a főváros közelségében, a Duna partján. Nyugaton a folyó határolja, keleten a településszerkezet meghatározó eleme, az 5101. számú főút körülbelül a község középvonaláig tangencionálisan érinti, egyben elválasztja Szigetszentmiklóstól, majd a települést É-D irányban kettészeli egészen a Tököli repülőtérig. Ott keletre fordul, majd hasonlóan az északi részhez a település határában halad – elválasztva Halászteleket Tököl városától.

Halásztelek Tököl külterülete volt, sokáig nyári szálláshelyként funkcionálva. A major központja a kastély volt a főút mellett. Innen indult 1926-ban a parcellázás, a település terjeszkedése nyugati irányba. 1945 végére alakult ki az Ófalu, amelyet az 1960-as években felosztott 3-4 telekmélységig zártkertek öveztek. Ezekre a településrészekre a kisebb, 500-700 m2 nagyságú parcellák, míg az északi, illetve a keleti településrészekre a nagy területű, növénytermesztés számára is megfelelő méretű telkek voltak jellemzőek.

Az 1970-es években alakult ki a Kisgyár utca mentén a sorházas beépítés, illetve a többszintes lakótelep, valamint a település északi határában az üzemi területek. Az 1980-as években a település elérte a nyugati irányban – Duna felé – történő terjeszkedésének határát. A zártkerti részek csatlakoztak az Ófalu területéhez és megkezdődött a II. Rákóczi út Szigetszentmiklós felé eső területének a telekosztása (mezőgazdasági szakiskola és környéke).

A külterületen – az 1990-es évek földrendezése következtében – a belterület folytatásaként ugyancsak a merőleges, hálós településszerkezet alakult ki, amely folytatódott az évezred elejétől belterületbe vont településrészek esetében is. A terjeszkedés fő irányává az északi vált (lásd a település területi genezisét szemléltető térképet).

Halásztelek igazgatási területének nagysága 864 ha, ebből a Duna vízfelületére esik 145 ha, az árterület 206 ha, míg az árvízvédelmi töltés által védett terület pedig 513 ha.

A belterület térnyerése a külterülettel szemben, amely 1990-hez képest több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg a belterület 332 ha, a külterület 532 ha.

Belterületbe vonással a fejlesztési területek (lakó- és gazdasági) nagysága 180,2 ha, megközelítőleg eléri a védelmi területen a jelenlegi külterület mértékét (181 ha).

Halásztelek nem mondhatja magát nagy múltú településnek, lakói többnyire a közel-múlt évtizedeiben települtek ide. Erényei a fiatalságában vannak, így a dinamikusan fejlődő település átlátható szerkezetű. Nincsenek több száz éves girbe-gurba utcácskái, nem őriz középkori településképet.

Világos, áttekinthető utcahálózatával, igen jól karbantartott épületegyütteseivel kellemes benyomást kelt.

Településképében a kertvárosias elem a meghatározó, amelyet északon és délen, valamint a főút mentén kialakult üzemi-, szolgáltató- és vegyes övezet tör meg egyre markánsabban megjelenő kisvárosias jelleggel.

Halásztelek fiatal volta és sík felszíne következtében a településtest szabályos, egységesnek mondható.

Az összefüggő lakóterületet csak a „Kisgyár" körbezárt ipari területe töri meg. A városokra morfológiailag jellemző horizontális zártság egyértelműen megvalósul, jelentősebb lakott külterülettel csak a Megyedűlő környékén találkozunk, de ennek a beépítése is csak az utcák szabályozására és a közművek kiépítésére vár, hiszen a hatályos szerkezeti terv szerint már kertvárosias lakóövezet besorolású.

Halásztelek beépített területe, és azon belül különösen a II. Rákóczi Ferenc úttól nyugatra eső lakóövezete egyértelműen, szinte szabályos vonalakkal körülhatárolható. Két irányból határozott fizikai határ képez akadályt a terjeszkedés előtt: nyugaton az árvízvédelmi töltés, délről pedig a tököli repülőtér beton kerítése.

Északról és keletről Szigetszentmiklós közigazgatási területe szab gátat a nagyközség további expanziójának.

A további terjeszkedés az északi és a keleti településrészek irányába korlátozódott.

A településszerkezet követi az eddigi koncepciót, vagyis markánsan a főút mellé települ a kereskedelmi-gazdasági terület, míg a belső, környezeti ártalmaktól védettebb területen alakul ki a lakóövezet – jó példa erre az Akácos utcától északra történő beépítés.

A telekstruktúrában vegyes kép mutatkozik. A régi, még beépítetlen településrészen – északon a gát mellett, délen a főút mentén – megmaradtak a nagyobb területű, növény-termesztés számára is megfelelő méretű helyet biztosító telkek, a nadrágszíj-parcellák. Természetesen az árterületre is ez a telekosztás a jellemző.

Az újabb településrészeken a kb. 700 m2 nagyságú telkek jellemzőek, az Ófaluban előfordul a 450-500 m2-es ingatlanméret is. A jövő telekalakítását illetően a lakóövezetben a 720 m2-es, a gazdasági övezetben pedig a 2000-5000 m2-es osztás lesz a meghatározó. A régi és az új települési részeken is az övezeti besorolástól függetlenül az előkertes – oldalhatáron és szabadon álló – beépítés a jellemző.

Az egyes településrészek egyértelműen elkülöníthetőek egymástól. Történelmileg ki-alakult markáns centruma nincs, ehelyett a főút mentén több kisebb szubcentrummal rendelkezik.

A településszerkezet szempontjából jelentős tényező lesz a Csepel-szigeti gerincút kiépítése, amelynek tervezett nyomvonala Szigetszentmiklós és Halásztelek beépített területe között fog É-D-i irányban húzódni.

Lakóterületek

Halásztelek településképében a kertvárosias jelleg a meghatározó. A beépített, és a beépítésre szánt területek legnagyobb része lakóterület, zömében kertvárosias beépítésű, javarészt telkenként egy-két lakással, de nem ritka a többlakásos beépítés.

A település képét jelentős mértékben formálja és rendezettségét is erősíti, hogy az épületek a lakóövezetben döntő részben egyszintesek vagy mindössze egy emelettel, illetve tetőtér beépítéssel rendelkeznek.

Az új építésű családi házak túlnyomó része földszintes és jellemzően egyetlen családnak ad otthont. A helyi építési szabályzat szerint is maximum csak két önálló rendeltetési egység építhető egy ingatlanra.

Az új telepi részeken az épületek már modernebb formában kerültek kialakításra, amelyek karakteresek, jól használhatóak. Az elmúlt években a település néhány helyén elindult az ún. kistársasházas lakásépítési forma, de a jövőt illetően prioritást a laza kertvárosias beépítés élvez. A hosszú távú lakóterület-fejlesztéseknél – a helyi értékek megtartása mellett – a kertvárosias lakóterületek kialakításának lehetőségeit a jelenlegi belterületen belül és külterületi településrészek belterületbe vonásával lehet megoldani. A település területén cca. 3000 új lakótelek alakítható ki, távlatban 2,5-3,3 fő/lakás mutató figyelembe vételével.

Kisvárosias beépítés

Kisvárosias beépítéssel a Kisgyár utcának az elején, valamint az Arany János és Gárdonyi utca közötti szakaszán találkozunk. A Kisgyár utca elején földszint+3, földszint+4 emeletes épületekből és földszint+2 emeletes sorházakból álló lakótelep fekszik. Ezek az épületek még az 1960-es évek végén épültek. Hasonló terület-felhasználást mutat még a Hold utca északi oldala.

Kistársasházas lakásépítési forma a II. Rákóczi Ferenc út melletti vegyes övezetekben, illetve a 2001. évtől kezdődő területfejlesztés során beépítésre kerülő területeken (északi részen az István utca és környéke, déli részen a Csillag utca és környéke) jellemző.

A lakóterület további fejlesztése a 2005. évben belterületbe vont körzetekben (pl. a volt savanyító üzem tömbje, Interkémia mögötti területek) folyamatosan, illetve újabb belterületbe vonással a Megyedűlő utca keleti és nyugati oldalán, a II. Rákóczi Ferenc út keleti oldalán a belső területeken, valamint a Diófasor utca déli oldalán lehetséges.

Az új lakóterületeken túl, a régi településrészben is történnek lakásépítések, a lakóházak folyamatos átépítésével, a lakóterület rekonstrukciójával. Itt fontos a hagyományos utcakép megőrzése, a homlokzati kialakítás elemeinek a környezethez illő megválasztásával.

Vegyes területek

A vegyes területek az Ilona utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc út két oldalán helyezkednek el a főútra ráépülve, egészen a Tököli repülőtér előtti kanyarig. Ezen belül a település-központ területe a Kisgyár utca, Somogyi Béla utca és Óvoda utca déli oldala (egy teleksor mélységben) által határolt tömb, valamint ettől délre a II. Rákóczi út mindkét oldala cca. 100 m mélységig az Iskola utcáig.

Ezeken a területeken – általában önálló telken – helyezkednek el a több külön rendeltetési egységet magába foglaló lakó-, helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási épületek településszintű közhasználatú építményei a lakosság egyre magasabb igényeinek helyi szinten történő kiszolgálására (Polgármesteri Hivatal, posta, óvoda, általános iskola, közép-iskola, templom stb.).

A Bocskai István Református Agrárium területi, illetve térségi igényeket szolgál, ezért az önkormányzat a középiskola környezetét településközpont vegyes területként hasznosítja, így az ebbe az építési övezetbe sorolódik. A tovább gyorsuló betelepülés miatt hosszú távon szükségessé válik a területigényes intézményi ellátás bővítése, amelynek helyét a település északi részén jelöli meg a szerkezeti terv. A jövőt illetően építészeti értékvizsgálaton alapuló fejlesztési akciótervet dolgoztat ki az önkormányzat egy karakteres településközpont létrehozásához.

Gazdasági területek

Halásztelek területén – elhelyezkedésének köszönhetően (M0 autóúthoz közel fekvő agglomerációs település) – fokozatosan növekedett az új vállalkozási területek kialakítására is az igény, amelyet a korábbi rendezési tervben foglalt fejlesztési területek már nem elégítettek ki.

A településrendezés a meglévő, még be nem épült területek használatának felülvizsgálata mellett, főként az újabb beépítésre szánt területek kijelölésére irányult. Fenti indokok, továbbá a helyi munkahely növelése céljából kerültek kijelölésre a gazdasági területek. Általánosságban elmondható, hogy ez a terület-felhasználás a települést keresztül szelő főútvonalra települt, jellemzően az északi és a déli területeken, ahol elsősorban raktározás, nagy- és kiskereskedelmi árusítás, környezetkímélő termelő tevékenység folytatható.

Ipari jellegű terület felhasználással csupán két területen találkozunk, amelyek az alábbiak:

• Cascade Engineering Műanyagfeldolgozó Kft. Kisgyár utcai telepe;
• Molar Chemicals Kft. – vegyszer és gyógyszer alapanyagok kereskedelme

A tervezett gazdasági területen kell a lakóterületekről kitelepítendő ipari tevékenységet folytató kisvállalkozók részére telephely-lehetőséget biztosítani. A meglévő és a jövőben beépülő gazdasági területeken a tevékenység technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a környezetvédelem elsődleges szempont legyen.

Zöldterületek

Halásztelek zöldterületei a belterület központi részén elszórtan elhelyezkedő, több kisebb, pihenésre, játékra lehetőséget nyújtó közparkok, közkertek, fásított közterek. Új, a meglévőknél nagyobb zöldterület a belterülettől északi irányban – ahol a legnagyobb arányú a belterület, illetve lakóterület-bővítés – került kijelölésre.

A meglévő és tervezett zöldterületi elemeket – másfajta rekreációs lehetőségeket kínálva – a periférikusan elhelyezkedő zöldfelületi intézmények, sportterületek, valamint a tervezett rekreációs terület egészítik ki, amelyek a települési zöldfelületi rendszer fontos részét képezik, elhelyezkedésük révén szerepük erősödése a tervezett lakóterületek beépülésével, illetve igénybevételével várható.

Megemlítendő továbbá az intézménykert, a gazdasági területek és a többlakásos tár-sasházak elhelyezésére alkalmas lakóterületek zöldfelületei, amelyek a település zöld-felületi rendszerének elemeit képezik.

A településen jelentős nagyságú területet foglalnak el az ún. vegyes területek, amelyeken elhelyezhető létesítmények közül zöldfelületi szempontból a közintézmények, valamint a Malonyay-kastély, illetve ezek kertjei emelendők ki.

Mezőgazdasági területek

A külterületet érintő tervezett területhasználat változások mezőgazdasági területek igénybevételével járnak. Ennek következtében azok kiterjedése folyamatosan, jelentősen csökken, mezőgazdasági terület-felhasználási egységbe mindössze két kisebb területrész maradt a gát Duna felé eső részét nem számítva: a tököli repülőtér felszálló sávjában található mezőgazdasági területek, valamint a Hold utca végében, Szigetszentmiklós határában lévő területek. A hullámtéren még nagyobb összefüggő, mezőgazdasági művelés alatt álló felületek az OTÉK módosítás értelmében vízgazdálkodási területbe sorolandók.

Erdőterületek (védelmi erdő)

Az erdőterületek területi részaránya Halásztelek közigazgatási területén igen alacsony. Az erdők nagy része a Duna mentén található, a Fővárosi Vízművek és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fennhatósága alá tartozik, ezért vízgazdálkodási területbe sorolt. Erdőterület terület-felhasználási egységbe mindössze a Dunában lévő Csala-szigeten és a közigazgatási terület északi részén, a töltés mellett, mentett oldalon található erdők kerültek besorolásra, amelyek sajátos használatuk szerint védelmi erdők.

Vízgazdálkodási területek

A külterület meghatározó eleme, a település sajátos adottsága a közigazgatási terület nyugati határán húzódó Duna, amelynek területén és az árvízvédelmi töltést is magában foglaló környezetében a vízgazdálkodási, árvízvédelmi szempontok élveznek prioritást, így e felületek a vízgazdálkodási területbe tartoznak. A Duna-folyam és ártere (a Duna és a gát közötti területek) táji-, természeti- és környezetvédelmi szempontból is a település egyik legértékesebb, ugyanakkor egyik legérzékenyebb térsége. Itt lelhető fel a legtöbb természetközeli terület, természetes növénytársulás – ártéri erdők, gyepterületek –, itt található a fokozott védelmet igénylő vízbázis területe is. A térség használatát meghatározzák a vízbázis és az árvizek elleni védelem szempontjai.

A Duna-part, a hullámtér hasznosítása többrétű, ennek megfelelően a jellemző funkciók szerint a vízgazdálkodási terület négy övezetbe sorolandó:

• a Duna-folyam területe – a Duna medre és 10 m-es parti sávja;
• vízműterület, amely a Csepel-Halásztelek vízbázis belső és külső védőterületét foglalja magába (Fővárosi Vízművek területe);
• árvízvédelmi töltés – a töltés és a töltés védelmét szolgáló védő erdő területe;
• egyéb hullámtéri terület – a hullámtér előző övezetekbe nem sorolt, jellemzően mezőgazdasági hasznosítású területei.

Folyóoldal jellemzése

A Fővárosi Vízművek Rt. vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek. A parti szűrésű víztermelés alapfeltétele, hogy a kutakba érkező víz túlnyomó része a felszíni vízből (Duna-folyam) beszivárogva kerüljön a vízkivétel helyéhez. E közben áthalad a meder homokos-kavicsos üledékrétegén, ahol fizikai-biológiai szűrési folyamatok játszódnak le. A mederágyi kavicsréteg szűrőfelületével lehetővé teszi a folyóvíz vízadó rétegbe történő beszivárgását, tisztítását, illetve mint szállítóközeg biztosítja a termelő kutakig történő vízáramlást. A beszivárgási, szűrési folyamatok megismerésével számos vizsgálat foglalkozott, foglalkozik.

A folyóvíz szűrésének szempontjából legnagyobb fontosságú a mederfenéki kavicsréteg folyóvízzel érintkező néhány cm vastag felülete, míg az alatta lévő réteg szerepe elsősorban a szállítás. A víztermelést a vízbázison 19 csáposkút biztosítja. A kutak építési ideje 1982-87, 2001-ben az átlagos napi víztermelés 52 800 m3/nap volt.

Halásztelek közterei

Szent László tér

Magyarország 1992-ben ünnepelte I. László király szentté avatásának 800. évfordulóját. Halászteleken ekkor avatták fel tiszteletére a róla elnevezett emlékparkot a Polgármesteri Hivatal előtti téren. Farkas László vállalkozó hamarosan megszerezte az eredeti tűzzománcból készült herma kőből készült másolatát, és még abban az évben (1992) felavatták az emlékparkot, amelyet dr. Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök, Prodán Gábor görög katolikus lelkész és Sumov görög keleti pópa szentelt fel. A település védőszentjének bronzból készült mellszobrát minden év júniusában – a Szent László-napon – a nagyközség polgárai és vezetői megkoszorúzzák.

Szent Erzsébet tér

A tér 2007-ben került államiból önkormányzati tulajdonba. Korábban buszfordulóként funkcionált, amelynek közepén került felállításra 2007. szeptember 29-én az Európában egyedülálló Bolgárkerék. A ljaszkoveci (Bulgária) Kertészeti Múzeumban található, meglehetősen romos állapotú eredeti kerék mintájára, fotó alapján készítette el Reich László és fia, helyi asztalosmesterek.

A bolgárkertészet egy eredetileg apáról fiúra szálló, hagyományőrző mesterség, sajátos eszköztárral. Művelői a XIX. század második felében érkeztek Magyarországra.

Az első bolgárkerék Szegvárott épült, Szentes mellett, ahová négy-öt család telepedett le. Egy másik, nagyobb központ a Csepel-szigeten, a mai Halásztelek közelében alakult ki, ahol eleinte tizenöt bolgár család foglalkozott kertészkedéssel, az elsők 1890 körül érkeztek. Sok embernek nyújtottak munkalehetőséget.

A bolgárkerék a hagyomány egyik legjellegzetesebb eleme, sőt mára annak szimbólumává vált – nem véletlenül. Magyarországon az 1800-as években nemigen öntöztek, de még Nyugat-Európában sem. A bolgároknak viszont volt egy ősi módszerük, ami talán még Mezopotámiából ered. Ez az említett bolgárkerék, ami egy ökör- vagy lóhajtotta vödrös-csigás emelőszerkezet. Felállították a patak mellé, és az azzal kb. három méterre fölemelt vizet deszkavályúkkal, úgynevezett bakhátakkal sík vidéken viszonylag nagy távolságokra el lehetett vezetni.

Ennek a korabeli technikai innovációnak állít emléket a Szent Erzsébet téren felállított replika.

Katona József tér

Sokáig a piacok színhelye volt ez a tér. Mióta eredeti funkciója visszaszorult, majd megszűnt, gyakorlatilag csak egybefüggő zöldterületként funkcionál. Az önkormányzat tanösvényt kíván kialakíttatni és parkosítja ezt a teret kertépítő mérnökök által készített kertterv alapján.

József Attila tér

A település északi belterületi határához közel fekvő tér a pihenés és játszás céljait szolgálja. Az önkormányzat 2005-ben pályázati pénzből építette a minden előírásnak megfelelő, igen népszerű játszóteret.

Halásztelekről röviden

Halásztelek legfontosabb általános jellemvonásai és földrajzi környezete

Halásztelek több mint 8000 lakosú nagyközség Budapesttől délre, a Csepel-szigeten, a Ráckevei kistérségben. Tájföldrajzi szempontból a Csepel-szigetet is magában foglaló Csepeli-sík a Duna-menti síkság része. A szigetet, amely a második legnagyobb a Duna magyarországi szakaszán, nyugatról kerüli meg a folyó főága, keletről a Kvassay- és a Tassi zsilipekkel mesterségesen lezárt, lényegében állóvízzé alakított Soroksári-Duna határolja. A 48 km hosszú és jellemzően 6-8 km széles sziget összesen 11 településnek és Budapest XXI. kerültének ad helyet 257 km2-en.

A sziget geológiai értelemben maga is igen fiatal képződmény. Csak a negyedidőszak-ban, a Pleisztocén végén, illetve a holocén elején lezajlott tektonikai folyamatok terelték a Dunát a jelenlegi főváros körzetében déli irányába, amely sokáig medrét meglehetős szertelenséggel váltogatva alakította ki a táj mai arculatát. Végleges formát csak akkor nyert, amikor a XIX. században megzabolázták és gátak közé kényszerítették a Dunát, és egy időre gátat vetettek a korábban oly gyakori árvizeknek.

A sziget felszínét ennek megfelelően holocén, vagyis 10 ezer évesnél nem idősebb folyóvízi üledékek: kavics, homok és iszap borítják, csak északi csücskében (Budapest határain belül) bukkannak a felszínre oligocén és miocén litorális üledékek. A fiatal fedőkőzetek alatt a pannon- és különböző harmadidőszaki tengeri üledékek több száz, helyenként ezer méteres vastagságot is elérnek, csak ezek alatt találjuk meg a kristályos alapkőzeteket, így ugyan a sziget déli részén keresztülhúzódik az ún. Zágráb-Kulcs-Hernád fő törésvonal, erről a felszínen semmi nem árulkodik.

A jellemzően savanyú, szilikátokban gazdag alapkőzeten közepes minőségű, kötött öntéstalajok alakultak ki, amelyek csak átlagos hozamokat ígérnek a szántóföldi művelés számára. Valamikor rétek és ártéri galériaerdők váltogatták egymást a szigeten, nem véletlen, hogy a vízjárta, dús füvű területet a korai Árpád-korban a fejedelmi ménesek számára tartották fenn. Később szorgos kezek feltörték a földeket, a főváros közelsége ösztönzőleg hatott a Halásztelek korai fejlődésében is meghatározó szerepet játszó kertkultúrák kialakulására.

Halásztelek a sziget északi csúcsától mintegy 13 km-re, Budapest határától mintegy 3 km-re fekszik. Nyugati irányban közvetlenül érintkezik a fő Duna-ággal, szélső házai az árvízvédelmi töltéssel határosak, míg kelet felé légvonalban is legalább öt km-re van a Soroksári-ág: a sziget errefelé viszonylag széles. A szigethelyzet sokáig bizonyos el-zártságot eredményezett: a ráckevei Árpád-híd 1897-ben, a Gubacsi-híd csak 1924-ben készült el, egyébként csak kompok biztosították a kapcsolatot az ország többi részével. 1990-ben az M0-ás déli szakaszának és a két hídnak az átadásával a nagyközség helyzete alapvetően megváltozott, saját autópálya-lehajtói révén immár a jól megközelíthető településeink közé tartozik.

Halásztelek igen fiatal település: noha környezete évszázadok óta lakott területnek számít, a mai nagyközség elődjének benépesülése csak a XIX. század vége felé in-dult meg. Ekkor jött létre Tököl elkülönülő részeként – a sokáig Hermina-majorként is-mert település –, amely 1950-ben önálló nagyközséggé vált és 1951-ben pedig elnyerte mai, egy árvíz által elmosott középkori falutól kölcsönzött nevét. Eddigre azonban már megélte népességének rohamos ütemű növekedést, iparosodást, világháborús bombázást és harcokat: nagy múltú települések gyakran évszázadok alatt sem változnak ennyit. A kezdetben bolgárkertészek által lakott nagyközségben hamarosan túlsúlyba kerültek az ipari keresők, a helyben, illetve a közelben lévő üzemek munkaerő-szükségletének biztosítására többszintes, tömbös beépítésű utcákat alakítottak ki, határozottan városias arculatot adva ezzel a nagyközségnek.

Halásztelek napjainkra minden tekintetben városi körülményeket kínál lakosainak. Az infrastruktúrája teljesen kiépült, a lakások több mint háromnegyede csatlakozott már a szennyvízcsatorna-hálózatra, a gázhálózatra pedig lényegében mindenki. A nagyközség számos közszolgáltatás tekintetében az alapfokot meghaladó szinten látja el saját, és némely esetekben a környező települések polgárait is, többek között nappali tagozatos gimnáziumi és szakiskolai képzést nyújtó oktatási intézménnyel rendelkezik. Kereskedelmi szerepköre jelentős, az alapvető ellátáson túl számos specializált szaküzlete említendő, így több tekintetben a fővárosra is kiterjedő vonzáskörzettel rendelkezik. Olyan település, amely a fővárossal intenzív kapcsolatban fejlődik, de saját önálló arculattal rendelkezik.

Halásztelek helye, szerepe a magyar településhálózatban

Halásztelek sajátos helyet foglal el a magyarországi településhálózatban. A nagyközség önálló településként alig több mint fél évszázados múltra tekinthet vissza, azóta azonban egyike az ország legdinamikusabban növekvő településeinek, fejlődése szorosan kapcsolódik közvetve vagy közvetlenül a közeli főváros gyarapodásához.

Halásztelek az ország szívében fekszik, a Dunántúl és az Alföld tájait kulturális értelemben elválasztó Duna két ága által körülfogva, a Csepel-sziget északi harmadában. A települést északról és keletről Szigetszentmiklós, délről Tököl határolja, nyugatról pedig a Duna, aminek túlpartján Érd, illetve Budapest XXII. kerülete terül el.

A nagyközség annak a Pest megyének része, amely Budapesttel együtt nem csak az ország lakosságának egyharmadát, hanem az országban előállított javak mintegy 40%-át is koncentrálja, az egyetlen olyan régiónkként, ahol az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az Európai Unió átlagát. A fejlettség együtt jár az urbanizáltság magas fokával is: Pest megye nem csupán a legsűrűbben lakott tája az országnak (180 fő/km2-es értékével messze kiemelkedve a mezőnyből), hanem a leginkább városodott is: 187 településéből egy megyei jogú városi, 42 városi rangot visel. Az előrehaladott urbanizáció ebben a térségben igen csak új keletű jelenség, a városi címét „történelmileg" birtokló Cegléden, Nagykőrösön, Szentendrén és Vácon túl 1980-ban még csak négy további városa volt a megyének. A szám 1990-re 14-re emelkedett, 2000. január 1-jén pedig már 22 várost regisztrálhattunk.

Az elmúlt hét évben a megyéből tehát nem kevesebb, mint 20 nagyközség nyerte el a városi rangot, döntő többségük a budapesti agglomeráció részeként. Ezek a települések szinte kivétel nélkül és szinte kizárólag csak lakófunkciókkal rendelkeznek (az utóbbi évben talán Törökbálint jelentette a markáns kivételt), de lakosságszámuk alapján az új városok legnagyobbjai közé tartoznak.

Az agglomeráció déli-délkeleti szektorában a várossá nyilvánítás két jelentősebb hullámban ment végbe. Az 1986-89-es időszakban a járási-kistérségi központi feladatot ellátó, jelentős középfokú intézményhálózattal rendelkező települések nyerték el a városi címet, ebbe a csoportba tartozik Budaörs és Ráckeve, Szigetszentmiklós, valamint Dabas és Monor. Az 1990-es években ez a térség kimaradt: Gyál 1997-ben már közel 20 ezres népességgel lépte át a küszöböt. A folyamat az ezredforduló után gyorsult fel iga-zán (ld. ábra). Ennek következtében Budapestet déli irányból (is) egy csaknem össze-függő városgyűrű veszi körül, amely ma már csak Halásztelek, Alsónémedi és Ecser településeknél szakad meg. Ezek közül a községi jogállású Ecser (a jelen szabályozás szerint) nem aspirálhat a városi címre, Alsónémedi lélekszáma pedig megközelítőleg mindössze a fele Halásztelek népességének, amely település így az agglomeráció belső gyűrűjének legnépesebb nagyközsége a déli szektorban.

Halásztelek a Ráckevei kistérség része, amely a ceglédi után – 628 km2-el – a második legnagyobb területű Pest megyében. Hasonló mondható el a népességéről is: csak a Budaörsi kistérséget lakják többen (143 ezer fő) a megyében, mint a ráckeveit (130 ezer fő), és ez a kistérség fogja össze a legtöbb (szám szerint 20-at) települést, köztük hat (a névadón kívül Dunaharaszti, Dunavarsány, Szigethalom, Szigetszentmiklós és Tököl) várost. A kistérség lélekszámát tekintve is igen gyorsan növekszik, a 2005. év végi népessége már közel 10%-kal (!) haladja meg a 2001-es népszámlálás alkalmával regisztráltat.

A térség városai közül kiemelkedik a 2001-ben közel 24 ezres Szigetszentmiklós és a 16 ezres Dunaharaszti, a városok közül az ekkor 7000 lakosú Halásztelek megelőzte Dunavarsányt, és lényegesen gyorsabb növekedési ütemének köszönhetően – a jelenlegi trendeket alapul véve – 10-15 éven belül akár Ráckevénél és Kiskunlacházánál (ez utóbbi jelenleg még nagyközség) is népesebb lehet.

A Ráckevei kistérségben dominálnak a nagyobb népességű települések. Egyetlen község lélekszáma nem éri csak el az 500 főt és összesen 10 olyan település is van, amely 5 ezer lakosnál többnek ad otthont. A térség település földrajzi szempontból mégis kétosztatúnak mondható, és ebben a tekintetben nem a Soroksári-Duna jelenti a határt, hanem a különbségek észak-déli viszonylatban jelentkeznek. A térség északi részének települései közvetlenül ki vannak téve a nagyvárosi agglomeráció fejlődéséből fakadó hatásoknak, ezzel szemben a déli, Ráckevével és Kiskunlacházával jellemezhető részen az ennek nyomán fellépő intenzív növekedés (még) nem érzékelhető. Ebben a térségben a hagyományos struktúrák konzerválódtak, a két említett központ közül Ráckeve alapvetően dunántúli jellegzetességeket mutató kisváros, míg Kiskunlacháza ma inkább az óriásfalu kategóriába sorolható be.

Az elmúlt években (2000-2005) a kistérség egészére a születések és halálozások egyensúlya, valamint az erőteljes bevándorlási különbözet volt a jellemző. A kistérség országos átlagot mintegy kétszeresen felülmúló, 207 fő/km2-es népsűrűsége Pest megyei viszonylatban nem számít kiugróan magasnak. Halásztelek ezzel szemben kifejezetten sűrűn lakott település: a 817 fő/km2-es érték nem csak térségi szinten magas, messze meghaladja a nemzetközileg urbanizáltsági mérőszámnak tekintett 120 fő/km2-es OECD-határt, hanem összességében is a 16. legsűrűbben benépesült településsé teszi a nagyközséget, maga mögé utasítva többek között a megyei jogú városok jelentős részét is.

A 2001-es népszámlálás alkalmával Halásztelek népességét tekintve a 197. helyet foglalta el a magyar települések rangsorában. Tovább árnyalva a képet, ez azt jelenti, hogy a – 2008. január 1-jén – nem városi jogállású települések között az előkelő kilencedik hely volt a nagyközségé, nyolc másik Pest megyei település mögött. A városok rangsorában ugyanezen feltételek mellett a 188. lenne. Népességét tekintve tehát régen átlépte azt a küszöböt, ahol a városodás alsó határa húzódik napjaink Magyarországán. Fejlődési pályája és jelenlegi mutatói, erősödő térségi szerepköre kijelölik helyét azok között az agglomerációs települések között, amelyek fejlődését, urbanizációját az elmúlt másfél évtizedben rendre városi cím adományozásával is-merték el.

A kezdeményezés indokai

Halásztelek, már Tököl község külterületként, később önálló nagyközségként is fejlődésében igen szorosan kapcsolódott Budapesthez, amely viszony kezdettől fogva magában hordozta urbanizációját, a városias életmód és mentalitás terjedését. Ennek legfontosabb eleme az volt, hogy népességének növekedésében a legnagyobb szerepet hagyományosan a fővárosból kiköltözők játszották. A Budapestről érkezők magukkal hozták életmódjukat is, és ugyan a kiköltözés legfontosabb indokai – amint azt a szuburbanizációt vizsgáló hazai és nemzetközi kutatások rendre alátámasztják – a nyugalmasabb élet és a szebb lakókörnyezet iránti igény, azért az újdonsült halászteleki polgárok is elvárták, hogy legfontosabb igényeik helyben is kielégíthetőek legyenek. Így vált a bevándorlás a fejlődés legfontosabb motorjává, ennek nyomán alakult ki a nagyközségre napjainkban jellemző differenciált szolgáltató szféra. Ennek (is) köszönhetően épült ki a teljes körű infrastruktúra, a városias élet(mód) egyik alapvető feltétele.

A település agglomerációs jellege és sajátos helyzete miatt, miképpen a hasonló pozícióban lévő települések általában, térségi szerepre csak bizonyos területeken tehetett szert. Sok hasonló nagyközséggel ellentétben rendelkezik azonban középiskolával, amely nappali és levelező tagozaton, általános és szakmai képzéseket kínálva fogadja a tanulókat.

A település ráadásul arculatában is igen erőteljesen városias elemeket hordoz. A hagyományosan magas színvonalú és munka intenzív mezőgazdasági kultúrák mellett a XX. században már a gépipar kínálta nagyon sok itteni lakos számára a megélhetést. A stratégiai fontosságú, a szomszédos Tököl területén fekvő egykori repülőgépgyár munkaerő-igénye jelentős szerepet játszott abban, hogy Halászteleken kialakult egy városias településrész, amelyet a szabadon álló többszintes beépítés, a négyemeletes téglaépületek túlsúlya jellemez.

A tömbös architektúra a településen amúgy jellemző, folyamatosan megújuló kertvárosias övezettel kiegészítve határozottan városias településképet eredményez.

A nagyközség közössége évtizedek óta törekszik arra, hogy saját maga formálja sorsát és ezért tevőlegesen is részt vállal a település fejlődéséért folytatott tevékenységekben. A helyi társadalom ereje és sokszínűsége ismét csak városias jellegzetességeket mutat. Három egyház, három önkormányzattal is rendelkező kisebbség és számtalan civil szervezet jelzi a helyi aktivitás mértékét és struktúráját.

A nagyközség polgárai az elmúlt évtized(ek)ben megélték térségük gyors ütemű város(ias)odását. A Pest megye déli részén várossá nyilvánított nagyközségek tipológiájukat tekintve nagyon hasonlóak Halásztelekhez, a dominánsan lakófunkciókkal jellemezhető települések legfeljebb méretükben múlták felül.

A település polgárainak véleménye szerint Halásztelek megérett a városi cím elnyerésére, nem véletlen, hogy ez a célkitűzés szerepelt az általuk 2006-ban megválasztott önkormányzat konkrét tervei között is.

Várost avattunk

2008. július elsejei várossá válást követően az augusztus 20-án megrendezett városavatón Virág Rudolf, az önkormányzati minisztérium szakállamtitkára ünnepélyesen átadta Halásztelek város kulcsát Szentgyörgyi József polgármesternek. A Malonyay-kastély kertjében tartott ünnepségen Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter, Kuncze Gábor országgyűlési képviselő, Varju László, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, országgyűlési képviselő, a bolgár Gorna Orjahovica megye önkormányzatának vezetője, Jordan Mihtyijev Kmet, valamint a csehországi testvértelepülés, Rousinov polgármestere, Frantisek Havír köszöntötte az új város lakóit, és egy népviseletbe öltöztetett babát ajándékozott Halászteleknek.

Szentgyörgyi József köszönetet mondott valamennyi lakosnak, akik nélkül Halásztelek nem fejlődhetett volna ilyen rövid idő alatt várossá. A polgármester felolvasta azok nevét, akik tevékenységük elismeréseként az egy nappal korábban tartott ünnepi testületi ülésen díszpolgári címet, közszolgálati díjat, illetve emlékérmet vehettek át.

A beszédeket ünnepi műsor követte: a halászteleki színművész, Ulmann Zsuzsa és partnere, Arany Tamás dalcsokorral kedveskedett az újdonsült városlakóknak, majd felléptek a Tündérkert óvoda kiscsoportosai. A városavatás alkalmából Major Andrea közművelődési előadó köszöntötte a 66 idén született halászteleki kisgyermeket, akiknek szülei rózsát ültettek el a kastélykertben, közben a szigetszentmártoni Blaskapelle Fúvószenekar szórakoztatta az egybegyűlteket.

Az augusztus 20-ai ünnepség zárásaként Prodán Gábor görög katolikus esperes Kispál György római katolikus plébánossal együtt a bizánci liturgia szerint szentelte meg az új kenyeret a Bel Canto Kamarakórus közreműködésével. Végül a helyi nyugdíjas énekkarok adtak műsort.

Egyházak, hitélet

Valamennyi város, település történetében jelentős helyet foglalnak el a történelmi egyházak, hiszen évszázadokon át a kultúra hordozói, a közigazgatás szervezői, a tudás birtokosai voltak. Érdemes külön figyelmet szentelni a halászteleki történelmi egyházak bemutatásának, mert példaértékű az az összefogás és együttműködés, amelyet itt a különböző vallású hívek tanúsítottak gyarapodásukért, egyházuk javára – s nem egymás kárára. Az ökumenikus gondolatnak csodás bizonyítéka a halászteleki hívők összefogása.

1953-ban jött létre az önálló Árpád házi Szent Erzsébet Egyházközség és Plébánia. A halásztelki templom 1976 és 1986 között épült, a Római Katolikus és a Görög Katolikus hívek összefogásával, Szenderfi Ferenc plébános kezdeményezésére. A templom épülete ősi magyar sátorforma, szimbolizálva ezzel az égbolt és a föld találkozását. A keresztelő pult és a papi szék gótikus elemeket tartalmaz, az oltár pedig rendhagyóan kör formájú. A tér belső elrendezésénél az aranymetszés szabályait alkalmazták. Tervezője Csete György és Dulánszki Jenő volt.

Római Katolikus Egyházközség

Halásztelek nagyközség területén a második világháborút megelőző időkben főleg római katolikus hívek éltek. Nagy részük Tököl községből költözött ide, eleinte külterületi szórványokban élve. Minthogy önálló plébániával nem rendelkeztek, a tököli római katolikus káplán homokfutón járt ki, így látta el a szolgálatot. A település lélekszámának emelkedésével erős igény jelentkezett egy helybeli plébánia megszervezésére. Az 1953-ban létrejött a Szent Erzsébet plébánia első lelkésze Csíkos Ferenc, korábban máriaremetei káplán.

Az útkeresés nehézségeit az albérlet és a bérelt kápolnahelyiség jellemezte, ám a szentség-kiszolgáltatás és a zarándoklatok zavartalanul folyhattak. A hívek a legnehezebb időkben is nagy számban vettek részt a búcsúi körmeneteken. Az első kápolna a mai szolgáltatóház helyén, a Kossuth utca és a Rákóczi út sarkán volt. Az új lelkészi lakás 1957-ben készült el. A következő plébánost, Dombi Ferenc tököli káplánt 1962-ben nevezték ki Halásztelekre. Szigorú lelkészi munkája – bár ellenállás is kísérte – a hívek segítségével eredményes és gyümölcsöző volt. Népszerűségét növelte jeles boksztudása, ezzel a fiatalok egy részének példaképévé is vált.

1971-től a plébánosi teendőket Szenderffy Ferenc, egykori tököli káplán látta el. Néhány év múlva emberfeletti erővel kezdte meg a jelenlegi híres templom tervezésének és kivitelezésének szervezését. 1976 és 1986 között épült a templom a római katolikus és a görög katolikus hívek összefogásával. A magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásaként is ismert templomot Szakos Gyula, székesfehérvári római katolikus megyéspüspök szentelte fel 1982. november 19-én, Árpádházi Szent Erzsébet napján. Ebben az időben itt nemcsak római, hanem görög katolikus szertartású liturgiát is rendszeresen tartottak.

1992. októberében – mindenki legnagyobb bánatára – Szenderffy plébános Kelenvölgybe kapott kinevezést. Utódja 1999-ig Aczél László, pálos szerzetes lett. 1999. július 11-étől a csepeli Jézus Szíve plébánia lelkésze, Simon Péter látta el oldallagosan a halászteleki plébániát, Balázs Tibor helyben lakó lelkipásztori munka-társsal, hitoktatóval. Halászteleken ma mintegy 3500 római katolikus hívő él, jelenleg Kispál György plébános látja el a feladatokat, míg a lelkipásztori munkatárs továbbra is Balázs Tibor.

Görög Katolikus Egyházközség

A honfoglalás korában a község területén és az annak közelében élő keresztény magyarok görög katolikusok voltak. Ekkor az egyház még nem vált ketté, egységes volt. A görög katolikus ősök Halásztelek szomszédságában hozták létre a Csepel-sziget akkori legjelentősebb települését, és azt a Görög Katolikus Egyház védőszentjéről, Myrai Szent Miklós, csodatevő püspökről nevezték el. Ma ezt a települést Szigetszentmiklós néven ismerjük.

Az első felekezeti összeírás 1916-ból mindössze egyetlen görög katolikus emberről tesz említést Halászteleken, igaz, akkor maga a kis település is csak elszórtan volt lakott. A második világháború kezdetére már jó néhány hittestvér élt itt, ők a repülőgépgyár munkásai voltak, főleg Csengerújfalu környékéről költöztek ide. A háború alatt, az ismétlődő bombázások miatt legtöbbjük visszaköltözött Szabolcs-Szatmár megyébe, de a háborút követően sokan újra itt folytatták életüket, így az ötvenes-hatvanas években a görög katolikus hívek száma ugrásszerűen megemelkedett.

1969-ig nem volt görög katolikus szent liturgia. Ebben az évben hozta létre Dudás Miklós püspök a Görög Katolikus Szórvány Helynökséget, így Halásztelekre – mint Csepel-sziget többi településére is – Bacsóka Pál, budai paróchus járt ki, eleinte havonta egy alkalommal. Szertartásaikat kezdetben a szegényes „kocsmakápolnában" tartották.

1972. októberétől Mosolygó Béla segédlelkész, 1978-tól mint csepeli lelkész szervezte az egyházközséget. Ez idő alatt emberfeletti erővel, egyedül, vagy a római katolikus plébánossal, Szenderffy Ferenccel építette a parókia épületét. A telekre pénzt özv. Varga Lajosné, egy Csepelen élő görög katolikus asszony adományozta. 1980-tól az épülő új, római katolikus templom lett a görög katolikus hívek otthona is.

1981-ben Nagy István lett a közösség új lelkésze, akit 1983-ban Király Ernő váltott fel. Ez idő alatt indult el a rendszeres hitoktatás. 1990-től Prodán Gábor lett a paróchus. A parókia épületének lakhatóvá tétele után, annak pincéjét átalakították kápolnává. Ezt 1993. január 24-én Bacsóka Pál, püspöki helynök szentelte fel az épület előtt álló bizánci stílusú kereszttel együtt. Ezzel az egész Csepel-szigetre kiterjedő joghatóságú görög katolikus lelkészség központja, hivatala és első saját kápolnája Halászteleken telepedett meg. A hívek további bővítésre – ezúttal földfelszín feletti épület megszerzésére – késztették a paróchust. A képviselő-testület méltányos áron eladta a görög katolikus egyházközségnek a református imaházat, amelynek belső, liturgikus terét Pregun István, püspöki helynök szentelte fel 1995. szeptember 20-án. A templom a Ságvári utcában található, keresztjét Puskás László ikonfestő készítette velencei mozaikberakással.

Az egyházközség védőszentje Szent László. Rendszeres hitoktatást az óvodában, az általános iskolában és a templomukban tartanak. Halászteleken mintegy 600 fő görög katolikus hívő él, teljes békességben más vallású testvéreivel.

Református Egyházközség

A református egyház története az 1500-as évek derekára, az Európa nyugati felén végigsöprő nagy vallási és szellemi mozgalom idejére, a reformáció korára nyúlik vissza. Halásztelek által lakott országrész török kézre jutása után a magyar létet, közigazgatást, iskoláztatást a református templom és oskola jelentette a szomszéd településen, Tökölön is. A jelenlegi római katolikus templom falán található tábla megörökíti, hogy az épület 200 évig református templom volt, és temetőjébe 1690-ig reformátusokat temettek.

Halászteleken a két világháború között a lélekszám gyarapodásával egyre erősödő igény jelentkezett református egyházközség kialakítására. A harmincas években mintegy tizenöt-húsz lelkes református atyafi kereste fel a legközelebbi nagyobb parókiát Ráckevén, és az ottani lelkésztől kérték vallási ellátásukat.
Istentiszteleteiket havonta két-három alkalommal az iskolában tartották. Az egyházközséggé válás nagy lépése az volt, amikor 1938-ban harangot öntöttek e felirattal: Öntetett a Hermina-telepi református hívek számára.

A második világháború után egyre többen telepedtek le Halászteleken, főleg Szabolcs-Szatmár és Zala megyékből. Ekkor érkeztek a községbe, valamint a szomszédos településekre a református hívek a legnagyobb számban. A közös vágy lehetővé tette, hogy a szigethalmi, halászteleki, tököli hívek összefogással önálló egyházközséget hozzanak létre, leválva a Ráckevei Református Egyházközségről. Szigethalmon épült a lelkészi hivatal, így onnan járt Halásztelekre a lelkész szertartásokat végezni. 1953-ban a Hajnal utcában bérelt a gyülekezet egy nagyobb szobát, ahol istentiszteleteket tartottak. 1956-ban – a hatalom templomépítési tilalmát kijátszva – a közösség családi ház építésére vásárolt egy házhelyet a Ságvári utcában, és még abban az évben Faragó Tibor segédlelkész nevén felépítették azt az imaházat, amely ma a Görög Katolikus Egyházközség tulajdona.

A hetvenes években kibontották az épület közfalait, de a terem a kilencvenes évekre így is szűknek bizonyult. Vikár Béla lelkész kezdeményezésére a helyi önkormányzat az ún. piacteret adta át a reformátusoknak templomépítés céljából. Az alapkövet 1993-ban Hegedűs Lóránt, református püspök helyezte el.

Az építkezés 1955. augusztus 19-ig tartott. Tornyában két harang hívogat istentiszteletre. Az egyik 35, a másik 196 kg. Ez időtől kezdve végzi istentiszteleteit helyi templomában az egyházközség. A befejezési munkák nagytiszteletű Császár Bíró Zoltán nevéhez fűződnek, aki a Szigethalomról leválasztott Tököl-Halásztelek Református Egyházközség lelkésze volt. Jelenlegi a lelkészi teendőket Thúróczy István látja el.

Lelkészek:

• Nagy Gábor 1949-ig
• Jakus Gábor 1971-ig
• Faragó Tibor 1980-ig
• Kiss Mihály 1984-ig
• Meggyes János 1989-ig
• Vikár Béla 1994-ig
• Császár Bíró Zoltán
• Thúróczy István

Segédlelkészek:

• Cserháti Kálmán 1953-ban
• Faragó Tibor 1954-től 1960-ig
• Czövek Olivér 1991-ben
• Beregszászi Mariann 1992-ben
• Jakab Katalin 1997-ben
• Császár Bíróné Bóka Emese 1995-től

Kálvin János Presbiteri Misszió Egyházközsége

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziójának Egyházközségeként alapították a 2005-ös esztendőben. Református lelkipásztor Császár Bíró Zoltán, kurátor Kardosné Papp Veronika.

Fő célkitűzésük az idősek közötti szolgálat, a nyugdíjasház-program életre keltése Halászteleken is.

Gazdaság

Halásztelek gazdaságának múltja

A település gazdaságtörténetét jelen fejezetben csak vázlatosan ismertetjük, tekintettel arra, hogy a korábbi részekben részleteiben megtettük ezt.

A mai Halásztelek területét a XIX. század végéig Szigetszentmiklós és Tököl közös legelőnek használta, illetve mezőgazdasági termelést folytattak. Warmann Ernő, akitől a Hermina-major elnevezés származik, a Dunán egy vízművet hozott létre, csatornahálózatot létesített és öntözhetővé tette a területet. A Duna vízét átemelő szivattyúház romjai még ma is látszanak. Szárazság idején is eljutott a víz a növényekhez. A századforduló környékén az öntözhető területen kertészetet hoztak létre.

Az 1926-ban egy konzorcium kezdte meg a földterületek parcellázását és a kedvező részletfizetési kedvezményt kihasználva a csepeli és tököli gyárban dolgozók jutottak kisebb telkekhez, illetve mintegy húsz holdnyi földet a bolgár családok béreltek zöldségkertészkedésre. A bolgárkertészet, mint köztudott „vertikális üzem", a gazda egyben kereskedő is volt, aki a termékét maga értékesítette a fővárosban, így a ma oly jellemző ingázás már ebben az időszakban is jellegadó. 1941-ben kezdődött a Dunai repülőgépgyár és repülőtér építése, amelynek kapcsán 1942-ben a Csepeli Weis-Mannfréd egy kisebb gyáregységet alapított a Hermina telepen. 1944. elején maró-, illetve fúrógépek alkatrészeit gyártották itt. Az egykori gyárépületében 1949-ben Mintagépgyár néven kezdődött meg a termelés, majd az üzem 1950-51-től önálló egységként működött tovább. 1964-től a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézeteként (SZIMFI) a korábbi gyártási tevékenységet kutatás és fejlesztés egészítette ki.

1950 és 1955 között több szövetkezet összevonásával létrehozták a Szabad Május termelőszövetkezetet. A helyben élő bolgárkertészek az 1960-as évek elején „Egyetértés" néven megalakították szövetkezeti csoportjukat, amely a beszerzést és értékesítést is végezte. A településen működő két gazdaság Alkotmány néven egyesült, majd 1976-ban beolvadt a Duna MGTSZ-be. A még mindig virágzó agrárgazdaságra alapozva Halásztelek határában feldolgozó üzem és hűtőház létesült. A gazdasági élet általános (mindkét termelő szektort érintő) fellendülése, a jövedelmek növekedése megváltoztatta a helyi iparos réteg szerepét is a község ellátásában. Az 1970-es években szolgáltató házsor épült, benne gyógyszertárral, bolttal, étteremmel, de ekkortól működik a Kisdunamenti Munkás Takarékszövetkezet Bankfiókja is, amely a települési tercializáció és a polgárosodás egyértelmű indikátora.

Az 1990-es évek változásai jelentősen befolyásolták Halásztelek fejlődését, az itt működő nagyobb foglalkoztatók piaci alapú reorganizációja és profilváltása történt meg. A SZIMFI privatizációja után az ESCODE műanyag feldolgozó Kft., illetve az EMTEC gépjavító és kereskedelmi Kft. működik a gyár területén. A SZIMFI telephelyén az amerikai tulajdonú Cascade Engineering Europe Kft. magas minőségű követelmények alapján készült műanyag alkatrészeket gyárt nemzetközileg elismert multinacionális cégek részére.

Halásztelek lakóinak száma közel 9000 fő. Halásztelek lakóinak a Volán autóbuszok járatai biztosítják az összeköttetést a fővárossal és a környező településekkel. Az utcák egy részét a 90-es évek közepén aszfaltozták le.

Halásztelek Gazdaságának szereplői

Halászteleken 917 regisztrált vállalkozó van bejegyezve, amelyből 406 a jogi személyiség nélküli vállalkozás és 511 a gazdasági társaság. A vállalkozások iparűzési adóalapját képező nettó árbevétel 8 451 127 447 Ft volt 2006-ban.

A településen a helyben lakó aktív keresők, foglalkoztatottak száma meghaladja a 3500 főt, de ebből mindössze 1372 a helyben is foglalkoztatottak száma, így magas a településről eljáró, napi ingázók száma (2158 fő). A nagyközségbe emellett 511 fő naponta bejár más környező településekről dolgozni.

Az egykori jelentős agrárgazdasági hagyományok dacára mára a mezőgazdaságban mindössze a foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozik, az iparban foglalkoztatottak aránya 34,8%, míg a fennmaradó 63,3% a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoport szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy az országos átlagnál urbanizáltabb, tercializált a foglalkoztatottsági struktúra.

Ipar

Cascade Engineering Europe Kft.

A Cascade Engineering Ltd-t 1973-ban az USA-ban alapították és a mai napig vezető szerepet tölt be a kutatás, tervezés, gyártás, összeszerelés, valamint konténerek, bútorok gyártása terén. Tíz gyár 1200 foglalkoztatott, 50 000 m2 gyárterület, 250 millió dollárt meghaladó éves árbevétel. A Cascade Engineering anyacég alapította 1994-ben a Cascade Engineering Europe Kft-t Halászteleken magyarországi központtal, illetve közel 4000 m2-es alapterületű üzemmel. A műanyag fröccsöntő szerszámok gyártása, összeszerelése, valamint a szerszámgyártás területén rendelkezik kiemelkedő szakértelemmel a vállalat. Halászteleken ez a legjelentősebb vállalkozás, amelynek foglalkoztatotti létszáma 150 fő, ennek többsége a környező településekről bejáró.

Az általuk gyártott főbb termékek és termékcsoportok:

• Műszerfal levegő elosztó rendszerrel kapcsolatos alkatrészek és szerelvé-nyek;
• Autó beltéri alkatrészek, légbefúvók;
• Autóülés elemei;
• Napellenző és beltéri világítás elemei;
• Üzemanyag-továbbító alkatrészek;
• Tamponozott és festett alkatrészek;
• Egyéb műszaki alkatrészek.

OK-GÉP Bt.

Húsz éve egyéni vállalkozóként bádogos gépek gyártásával kezdte meg tevékenységét Oláh Kálmán. Ma OK-GÉP Bt. néven gazdasági társaságként működik összesen 1800 m2 üzemi területen.

Az elmúlt két évtizedben a cég tevékenységi körét kiszélesítette, így ipari szerelt kémények, szellőzés- és légtechnikai berendezések, kandalló és füstcső gyártó cégek beszállítója lett.

Főbb partnerei a következők:

• DIMOS – Ancenis;
• GEMBA – Wien;
• LINDAB Kft. – Biatorbágy;
• FÉG-konvektor Rt. – Ócsa;
• Rosenberg Hungária Kft. – Tokodaltáró;
• Steel-Line Kft. – Székesfehérvár stb.

A vállalkozás 48 alkalmazottjának a fele a környező településekről jár be.

Queens-Ker Kft.

Queens-Ker Kft. tekercses papír és karton darabolásával, méretre vágásával foglalkozik. A foglalkoztatottak száma 28 fő, nagy többsége helyi lakos.

SAFKAR Hungary Kft.

SAFKAR Hungary Kft. fő profilja:haszongépjármű- és autóbuszgyártásban meghatározó jelentőségű cégek (Fiat, Mitsubishi, Volkswagen, Citroen stb.) beszállítójaként, gépjármű javítása, felépítmények készítése, hűtő- és klímaberendezések beszerelése.

A SAFKAR 1983 óta dinamikusan fejlődve jelenleg 24 országban, 220 márkaképviselettel dolgozik. Eddig a legnagyobb sikereiket a Közel-Keleten az arab országokban, valamint Dél-Európában érték el. Sikerük titka termékeik megbízhatóságában, és szolgáltatásaik minőségében keresendő. Ennek bizonyítékaként az elmúlt évektől a haszongépjármű- és autóbuszgyártásban meghatározó jelentősséggel bíró vállalatokkal dolgoztak együtt. A cég halászteleki telephelyén 10 fő dolgozik.

Tatár Pékség Kft.

A legnagyobb élelmiszeripari cég a településen a Tatár Pékség Kft., amely vállalkozás 1981-óta gyárt pékárut. Korábban hagyományos technológiával készült, napjainkban azonban már a félkész, gyorsfagyasztott péksütemények gyártása a fő tevékenységi köre.

Termékeik jelentős részét látványpékségek részére kínálják. Nagy kiszerelésben, 50-100 db-os csomagolásban, papírdobozban kerülnek forgalomba. Ezek: a kifli, zsemle jellegű tésztából készített sütemények, dúsított tészták, omlós tészták, különféle édes és sós töltelékkel készített kelesztés nélküli leveles sütemények, élesztő nélküli, kelesztést nem igénylő leveles tészták.

Kiskereskedelmi forgalmazásra is alkalmas módon, úgynevezett lakossági csomagolásban értékesítik a már készre sütött mélyhűtött termékeiket. Ezek: a különböző ízesítésű muffinok, mélyhűtött édes és sós cukrászsütemények. A szállítás saját hűtőkocsikkal történik. Szolgáltatásaik látványpékségek részére: termékeik elkészítéséhez használható kemencék, kelesztők értékesítése különböző konstrukciókban, sütési technológia betanítása, illetve a sütéshez szükséges anyagok (sütőpapír, díszítő só stb.) forgalmazása.

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával termékeiket versenyképes színvonalon, az Élelmiszertörvény előírásainak betartásával és a fogyasztók elvárásainak figyelembevételével állítják elő.
2007. évben a HACCP minőségbiztosítási rendszer fejlesztéséhez sikerrel pályáztak, amely támogatás keretében 1 097 387 Ft-ot, míg a GVOP pályázaton gépbe-szerzésre 2007. évben 17 672 837 Ft-ot nyertek el. A pékség 10 778 m2–es telephelyén 3768 m2 sütő- és hűtőház üzemel. A 85 fő foglalkoztatottból 55 fő a Csepel-szigetről jár be.

Bartus Baromfifeldolgozó Kft.

A Bartus Baromfifeldolgozó Kft. folyamatosan fejlődő cég a településen. A baromfivágó és -feldolgozó üzem területe 452 m², a szociális és kiszolgáló terület 334 m², a foglalkoztatottak létszáma 2007-ben 15 fő.

Közműellátottság és közlekedés

Halászteleken a közművek az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül, folyamatosan épült ki és bővült a hálózat. A víz-, a gáz- és a villamosenergia-ellátáson túlmenően kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat is. A kommunikáció tekintetében a hírközlés valamennyi lehetősége rendelkezésre áll. A megyei átlagot lényegesen meg-haladja a hálózati gáz- és vízellátottság, a szennyvíz-hálózat kiépítettsége. Kistérségi összehasonlításban vizsgálva a település közműellátottsági helyzetét, szintén kiemelkedően jó eredményeket kapunk. A Ráckevei kistérségben igen jónak mondható a közműellátottság, de Halásztelek ezeket a mutatókat is felülmúlja a közcsatornával (76,8%) és a hálózati gázzal (96,2%) ellátott egységek mutatóinak vonatkozásában. (A kistérségben a közcsatorna ellátottság aránya 70,4%, a gáz ellátottságé 95,3%.) A 2001-es népszámlás óta jelentős változás, előremenetel történt a közművesítés területén. Kiemelkedik a szennyvíz-hálózat kiépítése, amelynek a jövőben újabb üteme várható.

Vízellátás

Halásztelek belterületi lakásainak a hálózati vízellátottsága teljes mértékben ki-épült, a házi vízvezetékkel ellátott lakások száma minimális, ilyennel természetesen csak a külterületi lakott részeken találkozunk. Az újonnan épített lakóegységek 100%-ban a hálózati vízvezetékre kötöttek.

A település a Fővárosi Vízművek hálózatához csatlakozik két irányból. Egyrészt Laki-hegy felől (NA 150 mm), másrészt a csepeli gépházból (NA 300 mm). A fentiekből adódóan a településen nincs önálló vízmű terület és nincs magas-tározó. A település a jelenlegi igényeknek megfelelő vízvezetékes hálózattal rendelkezik, az ellátás 100%-osnak tekinthető. A szükséges hálózati nyomás a vezetékhálózaton rendelkezésre áll. Az utcákban kiépült gerincvezetékek (NA 150 mm) és elosztó hálózatok ( NA 100 mm, illetve NA 80 mm) biztosítják a lakások vízzel való ellátását. Halásztelek részére a Fővárosi Vízművektől átvett ivóvíz mennyisége 1200 m3/nap.

Ebben az évezredben belterületbe vont tömbökben elosztóhálózat bővítés történt a településen, részben a II. Rákóczi Ferenc úttól keletre eső területeken (Hold utca, Nap utca, Csillag utca stb.), részben pedig a Bolgárkertész utca, a leadó, valamint a volt savanyító üzem tömbjében.

A településfejlesztési koncepció szerint Halászteleken három nagyobb kiterjedésű terület fejlesztése várható a jövőben:

1. Az Ilona utcától északra eső terület. Itt nagyjából 300 ingatlan kialakítása lehetséges, ennek várható vízigénye kb. 150 m3/nap.
2. A Diófasor utcától délre eső terület kb. 300 ingatlan kialakítással, amelynek várható vízigénye kb. 150 m3/nap.
3. A II. Rákóczi Ferenc úttól keletre eső területen kb. 300 ingatlan, amelynek vízigénye 150 m3/nap.

Az Ilona utcától északra eső terület ellátása elosztóhálózatok kiépítésével megoldható körvezetékes rendszerben. Csepel irányából a II. Rákóczi Ferenc úton érkező betáplálás NA 150-es vezetéke el tudja látni az új igényeket is, annál is inkább, mivel a másik két fejlesztési terület kialakítása miatt kiépítendő új gerinchálózat a település délkeleti részét ellátja vízzel, így a főváros felőli betáplálás a település északi részének vízellátására teljes egészében felhasználható.

A másik két fejlesztési terület megnövekedett vízmennyiség-igényét a jelenlegi hálózattal már nem lehet zavartalanul biztosítani, így új gerinchálózat kiépítése szükséges a Szigetszentmiklós felől érkező NA 300-as vezetékről leágazva. Innen NA 200-as, illetve NA 150-es gerinchálózatot kell kiépíteni, amely tovább folytatódik a Diófasor utcában, így kialakítható a körvezetékes rendszer csatlakozva a meglévő Kisgyár utcai gerincvezetékhez.

A település északi, illetve déli részén lévő vállalkozási és ipari célú terület-felhasználási övezetek ivóvízzel való ellátása szintén az új gerincvezetékekről történő leágazással biztosítható. Természetesen az NA 100-as elosztóhálózatot (a szabvány szerinti távolságban létesítendő tűzcsapokkal) minden újonnan kialakítandó utcákban ki kell építeni.

Az új vállalkozási területeken jelentkező vízigények (kb. 100 m3/nap) teljes mértékben kielégíthetők a Fővárosi Vízművek rendszerén keresztül – a szükséges gerinchálózatok kiépítése után.

Szennyvíz elvezetés, -tisztítás

Halászteleken a 1995-1996. és a 2005-2007. évben jelentős fejlesztések történtek a szennyvízcsatornázás területén. Kivitelezésre került körülbelül 3,5 km NA 200-as nyomóvezeték, amely a szennyvizeket a tököli szennyvíztisztító telepre továbbítja, megvalósult a telep intenzifikálása. Elkészült ezen kívül 10 db MOBA átemelő és 28 km gravitációs szennyvízcsatorna, így a település belterületének majdnem teljes egésze már csatornázott.

Jelenleg kb. 680 m3/nap szennyvíz keletkezik Halásztelek nagyközség (víz)fogyasztóinál. A csatornahálózatot az önkormányzati tulajdonú HATE Kht. üzemelteti.

Halászteleken és térségében sem tisztított, sem tisztítatlan szennyvíz nem szikkasztható, mivel a terület a kiemelt felszín alatti vízminőség-védelmi területhez (Duna) tartozik. Ezért a továbbiakban a még szennyvízcsatornával el nem látott területeken is meg kell oldani a szennyvíz elvezetését. A Diófasor utcától a tököli repülőtér felé eső – jelenleg még külterületi – részeken a csatornázás megoldható a Diófasor utcai gravitációs csatornához való csatlakozással. A Bolgárkertész utca, Diófasor utca, illetve Tököli repülőtér közötti területen egy átemelő építése szükséges. A jelenlegi Diófasor utca és Petőfi utca kereszteződésénél lévő végátemelő tehermentesítése céljából a Kossuth Lajos utca és a temető sarkán lévő közbenső átemelő végátemelővé történő átalakítására volt szükség. Ennek eredményeképpen a két végátemelővel a település szennyvizeit megbízható módon továbbítani lehet a szennyvíztisztítóba.

A közeljövő fontos feladata, hogy el kell kezdeni a Tököl felé menő NA 200-as nyomócső mellé egy új NA 250-es nyomócső megépítését. A belterület északi részének még beépítetlen lakóterületeinek (Akácos utca környéke) csatornázása ebben az évben részben elkészült, illetve a tervkészítés stádiumában van.

A település megnövekedett, valamint a tervezett lakó- és gazdasági területei miatt a várható többlet szennyvízmennyiségét (kb. 700 m3/d) a tököli szennyvíztisztító telep fogadni tudja. A közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége jelenleg 216 000 m3, teljes egészében tisztított.

Csapadékvíz elvezetés

A nagyközségben csak a Kisgyár utcában van zárt csapadékvíz csatorna, ami a lakótelep felszíni vizeinek elvezetésére szolgál. A település többi részén jelenleg nyílt árkokban szikkad el a csapadékvíz. A csapadékvíz elvezetése így még nem teljes körűen megoldott.

A felszíni vizek részben az ingatlanokon természetes módon beszivárognak, részben az út menti árkokban kerülnek elvezetésre. Többségük még burkolatlan, egy részük szikkasztó rendszerként működik, más részük vegyes funkciójú. Az árokrendszer karbantartása és fejlesztése folyamatos.

A jelenlegi csapadékvíz szikkasztási rendszert a jövőben felül kell vizsgálni, ennek érdekében egy – a település teljes területét magában foglaló – szakági tanulmánytervet kell elkészíttetni, amelyben a teljes vízgyűjtő területek ismeretében utcánként meg kell határozni a legmegfelelőbb műszaki megoldásokat. (Zárt csapadékcsatorna, burkolt fedett árok, burkolt nyílt árok, befogadó kérdésének tisztázása, gáton való átemelés lehetősége stb.) Ezeket a műszaki megoldásokat már az EU-s szabványok figyelembevételével kell megtervezni.

A 8 és 10 méter szabályozási szélességű utcákban műszakilag nincs lehetőség nyílt árkok kialakítására, itt fedett, zárt árokrendszert kell kialakítani víznyelő aknák beépítésével és kb. 50 m-ként egy-egy szikkasztó akna kialakításával.

Gázellátás

Halásztelek nagyközség lakossági és intézményi fogyasztóinak fűtési célú energia-ellátása alapvetően földgáz felhasználású.

Az ellátás a szigetszentmiklósi gázátadó állomás felől történik, nagy-közép nyomású (6 bar) NA 200 PE vezetéken. A település észak-keleti részén a II. Rákóczi Ferenc út mellett létesült a KÖGÁZ KS 160 C típusú gázfogadó állomás, ahonnan indul a középnyomású gázelosztó hálózat, amely a településen minden utcájában kiépült. Az ingatlanokon belül egyedi nyomásszabályozón keresztül történik a gázellátás. A gáznyomás-szabályozó a település jelenlegi gázigényének fedezésére alkalmas, többletkapacitással nem rendelkezik. A meglévő gázelosztó hálózat szintén csak a jelenlegi igényeket tudja kielégíteni.

A jövőbeni fejlesztések becsült gáz igényének megfelelő biztosításához szükséges a település gázfogadó kapacitásának, a beérkező nagy-közép nyomású, és a települési elosztó-hálózatának a felülvizsgálata. Ilyen mértékű többlet gázigényt nagy valószínűséggel csak úgy tud a TIGÁZ ZRt. szolgáltatni, amennyiben a primer oldali betáplálás Szigetszentmiklós felől bővítésre kerül.

Szükséges a gázfogadó állomás bővítése, illetve az újonnan kialakítandó lakóterületekhez új gerinchálózatot kell kiépíteni a gázfogadótól. Ezek ütemezése, a szükséges átmérők megállapítása szakági kiviteli tervek feladatát képezi, amely jelenleg is folyamatban van.

Villamosenergia ellátás

Halásztelek villamos-energia ellátásának táppontja az ELMŰ NYRt. Dél-pesti Üzemigazgatóság kezelésében lévő szigethalmi 120/20 kV-os al-állomás. Az
innen kiinduló 20 kV-os szabadvezeték hálózat látja el a fogyasztói transzformátorokat, amelyekről a kisfeszültségű hálózatok szolgálják ki a fogyasztókat.

A település villamosenergia-ellátottsága teljes, a kis- és középfeszültségű hálózatai általában légvezetékes formában épültek ki, de egyre több helyen történik földkábeles kivitelezés is.

A közvilágítás mindenhol megoldott nátrium 50-100 W-os energiatakarékos lámpatestekkel. 2003-ban megtörtént a közvilágítási rendszer korszerűsítése.

A lakóterület bővítések, illetve a fejlesztésre javasolt gazdasági területek beépítéseinek körzetében a villamosenergia-ellátás kiépítése vagy a jelenlegi transzformátorokon keresztül biztosítható, vagy szükség lehet a 20 kV-os hálózat bővítésére is.

Ennek elbírálása egyedileg történhet, az ELMŰ Rt. birtokában vannak azok az adatok, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy a transzformátorok kihasználtsága milyen mértékű és hol szükséges a további fejlesztés.

Az újonnan beépülő területek lakossági villamosenergia-ellátásával egy időben épül ki, illetve bővül az utcákban a közvilágítási hálózat is.

Hulladékkezelés

A lakossági szolgáltatást, a hulladék kezelését Halásztelek közigazgatási területén az önkormányzattal kötött szerződés alapján az ARIES Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végzi heti egy alkalommal.

Hulladékkezelési szolgáltatások az alábbiak, amelyeket az ARIES Kft. Kommunális Egysége végez:

1. Háztartási kommunális szilárd hulladékok begyűjtése, előkezelése, ártalmatla-nításra történő átadása.
2. Építési-bontási hulladék konténeres szállítása.
3. Lomtalanítási hulladékok közszolgáltatás keretében, illetve külön megrendelésre folyamatosan történő kezelése.
4. Kerti hulladékok szállítása.

Az ARIES Kft. a háztartásoktól rendszerint egy darab 110-240 literes kukát megtöltő kommunális hulladékot szállít el. Az űrtartalomról a lakosság nyilatkozat útján dönthet. Ha a háztartásban egy darab kuka a vegyes kommunális hulladék gyűjtésére kevésnek bizonyul, lehetőség van 120 literes zsák vásárlására, amit a településen üzemelő ügyfélszolgálati irodában lehet megvenni.

2006-tól a lakosságnak lehetősége nyílik arra, hogy a háztartásában keletkező ásvány-vizes és üdítős műanyag (PET) palackjait már nem csak a hulladékgyűjtő szigeteken, hanem akár otthon is szelektív gyűjtheti díjmentesen biztosított zsákokban. Az Európai Unióban már hatékonyan működő rendszer ma még újdonságnak számít Magyarországon, de bízunk benne, hogy a szelektív hulladékgyűjtés e kényelmesebb és hatékonyabb módja hamarosan mindennapi rutinná válik mindannyiunk számára.
A nagyközség területén nagyobb mennyiségű mezőgazdasági eredetű hulladékkal nem kell számolni, mert nem jelentős az agrártevékenység az egyes településrészeken.

Veszélyes hulladékok a Halászteleken a háztartásokban keletkeznek, általában a következő összetevőket tartalmazva: szárazelemek és akkumulátorok, olajok, egészségügyi hulladékok, növényvédő-szerrel szennyezett hulladékok.

A szelektív hulladékgyűjtés szervezetten 2007-től zajlik Halászteleken. A település négy pontján hulladékgyűjtő szigeteket helyeztek ki, amelyek finanszírozásához pályázati forrás segített. A lakosság érdeklődésének és érdekeltségének megteremtése érdekében a szemétdíj rendeletben is megjelent.

Hírközlés, kábeltelevíziós szolgáltatás

Halásztelek területén az INVITEL Távközlési Rt. üzemelteti a távközlési hálózatot. A település a 24-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve a nemzetközi távhívó hálózathoz.

Az 1996-97 év során nagyarányú bővítést hajtottak végre a távközlési rendszer fejlesztésében, így az igények kielégíthetőek lettek. A településen földkábeles hálózat üzemel, a községek között üvegszálas optikai kábel köti össze a központokat, a településen belül pedig rézkábel van lefektetve az utcák mindkét oldalán.

Az elmúlt években fejlesztették a központot is, így az ADSL szolgáltatás is biztosított. Az egyéni távbeszélő fővonalak száma 2172. Halásztelek lakóit ezen túl tíz darab nyilvános távbeszélő-állomás szolgálja.

Az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 731, míg a hasonló népességkategóriájú városokban ez az érték mindössze 289.

Halászteleken valamennyi vezeték nélküli táv- és hírközlési szolgáltató hálózata megfelelő lefedettségű, így jó vételi lehetőséget tud biztosítani.

A továbbiakban felmerülő távközlési igények az újonnan belterületbe vont településrészeken a jelenlegi hálózat továbbépítésével folyamatosan kielégíthetők, úgyszintén az új vállalkozási területeken is. A gáton túli területen – a meglévőkön túlmenően – folyamatban van egy új átjátszó állomás építése.

A kábeltelevízió kiépített, 2150 háztartás csatlakozott a hálózatra. Halászteleknek nincs saját helyi műsor szolgáltatója.

Közlekedés

Halásztelek fejlődésében többek között döntő szerepet játszott a főváros közelsége, valamint az M0-ás körgyűrűre való kapcsolódás kiépítése.

A Csepel-szigeten lévő települések az M0 autóútra felvezető, valamint a főváros felé tovább haladó egyik főközlekedési kapcsolatát, az 5101. számú – II. Rákóczi Ferenc út – Halásztelek területén áthaladva biztosítja. Az agglomerációban lévő települések fejlődésének, a lakosság növekedésének következtében az utóbbi időben az út áteresztőképessége kevésnek bizonyult.

A forgalom jelentős csökkenését, a település szempontjából az átmenő forgalom megszűnését fogja eredményezni a 2002-ben építeni kezdett, de nyomvonal-vezetési problémák miatt elhúzódó kivitelezésű a Csepel-szigeti gerincút kiépülte.

A település környékének közlekedés hálózati kapcsolatai

Közúti közlekedés:

A település gyorsan elérhető Csepel felől, de igen jól megközelíthetjük az M0-ás autópálya szigetszentmiklósi kijáratától vagy az 51-es útról Szigethalom felé lekanyarodva. A Csepel sziget északi részének országos közúti kapcsolatait az M0 autóút biztosítja.

Jelenleg Halásztelek legintenzívebb közúti forgalma az 5101. számú Budapest-Réckeve-Kiskulacháza összekötő úton bonyolódik le, amelynek az M0 autóúttal való csomópontja kiépült. Az 5101. számú út (II. Rákóczi Ferenc út) a Csepel sziget fő közlekedési tengelye, amelynek kedvezőtlen a vonalvezetése, sok átkelési szakasszal zavart a forgalma, 2x1 forgalmi sávos út. A jelentős (15 000 gépjármű/nap) forgalom megfelelő színvonalú lebonyolítására szükséges és elengedhetetlen az út északi szakaszának (Tököl-Budapest) mielőbbi fejlesztése.

Tömegközlekedés:

Halásztelek közúti tömegközlekedését a VOLÁNBUSZ 2615. számú Budapest-Halásztelek-Szigethalom járata biztosítja mind északi irányban Budapest, mind déli irányban a Szigethalmi végállomás felé. Az autóbuszok csúcsidőszakban 15 perces követési idővel közlekednek, Csepel központjáig 25 perces a menetidő, míg Budapest központjának elérése 40 perces utazással lehetséges.

A Dunán Budapesttől délre menetrendszerű személyhajózás jelenleg nem üzemel, beindítása évek óta szerepel a fejlesztési tervekben.

A település környékének közlekedésfejlesztése

Közúti közlekedés:

Halásztelek közúti hálózati kapcsolatának fejlesztése az országos viszonylatok szempontjából elsősorban az M0 körgyűrű további fokozatos kiépítésétől, valamint a Csepel-szigeti gerincút megépítésétől várható. A településen áthaladó 5101. számú út forgalmának jelentős csökkenését, a település szempontjából átmenő forgalom megszűnését eredményezheti a gerincút kiépítése, amelynek várhatóan az első üteme Szigetszentmiklós és Halásztelek beépített területe között észak-déli irányban fog húzódni az M0 csomópontját és az 5101. számú út tököli szakaszát összekötve.

A Csepel-szigeti gerincút létesítésének elképzelése már az 1930-as években megszületett, de tervezési szintig a 2001-es évben jutott el. Az M0-Lórév közötti szakaszára az UTIBER Kft. tanulmánytervet készített. A tanulmányterv több változatot vizsgált. Az elfogadott nyomvonal, amelyet az Útügyi és Koordinációs Igazgatóság jóváhagyott, az M0-tól délre kettévált és külön ágon csatlakozott az M0 szigetszentmiklósi csomóponthoz (szigetszentmiklósi ág), valamint a II. Rákóczi Ferenc úthoz Budapest területén, a Vízmű lakótelepnél, ahol a Fővárosi távlati elképzelések szerint is útcsatlakozás volt (halászteleki ág). A jóváhagyás alapján 2005. évben az Utiber Kft. engedélyezési tervet készített a gerincút I. ütemű szakaszára. Az engedélyezési eljárás során Budapest Főváros és XXI. Kerület Önkormányzata hozzájárulását megtagadta, így a Pest Megyei Közlekedési Felügyelet többszöri határidő módosítás után az eljárást 2006. december 31-ével, megszüntette. Csepel Önkormányzat testületi határozatában a hozzájárulás feltételét úgy definiálta, hogy a halászteleki ág II. Rákóczi Ferenc úti csomópontja Budapest, és így Csepel területén kívülre essen. Az idő előrehaladtával az M0-tól délre eső ipari park beépült, így az engedélyezési terv szerinti halászteleki ág nyomvonala ellehetetlenült.

A halászteleki ág nyomvonal-tervére és a szabályozási kérdések tisztázására a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás megrendelte az Utiber Kft-től a tanulmánytervet, amely szerinti nyomvonalat a következő ábra mutatja.

Tömegközlekedés:

A főváros és környékének tömegközlekedését lebonyolító vállalatok (BKV, Volán, MÁV) közeljövőben létrehozandó közlekedési szövetsége várhatóan jelentős változásokat hozhat a Budapest környéki településen mind hálózati, mind tarifa szempontjából is. Jelenleg Halászteleken a közúti tömegközlekedést lebonyolító VOLÁNBUSZ állandó hálózatfejlesztéssel nem számol, a település tervezett gyűjtőút-hálózata az ellátatlan területek megközelítési lehetőségét biztosítja.

A Duna déli szakaszán a hosszirányú hajózás beindítása után lehetőség nyílna Halásztelek számára is hajóállomás létesítésére. Ennek a helye a Kisgyár utca meghosszabbításában kiépítendő útnál lehetséges.

A település belső közlekedése

Közúti közlekedés:

Halásztelek nagyközség közútjainak hossza eléri a 61 km-t, ebből aszfaltozott 16 km. A település közigazgatási területén belül halad át az 5101. számú főút.

Az 5101. számú összekötő út halászteleki átkelési szakasza 2x1 forgalmi sávos, 7,0 m széles aszfalt burkolatú. A település mellékúthálózatával alkotott csomópontjai a megnövekedett forgalom követelményeinek megfelelően (SPAR, ALDI bevásárló központ közúti kapcsolata) fokozatosan kiépülnek.

A településen belül táblával védett gyűjtőút hálózat nincs kijelölve, gyűjtőút funkciójú és ennek megfelelően kb. 6,0 m burkolatszélességgel kiépített utak a II. Rákóczi Ferenc útra merőleges tengelyek közül a Dózsa György, a Kisgyár és a Katona József utcák, az 5101. számú úttal párhuzamosan a Somogyi Béla utca. A település nyugati részén kialakuló új beépítés szükséges gyűjtőúti kapcsolatai még nem épültek ki.

Tömegközlekedés:

Halásztelek tömegközlekedését biztosító Volán autóbuszvonal megállóinak távolsága (átlagosan 400 m) a főút menti területeket megfelelően kiszolgálja, de a megállóktól 300 m gyalogos távolságon kívül esik a település jelentős része, ahonnan a tömegközlekedés még megoldatlan. A Budapest-Halásztelek-Szigethalom helyközi járat Halásztelek területén az 5101. számú útról a település központja felé kitérőt tesz a Kisgyár utca – Somogyi Béla utca – Dózsa György utca nyomvonalon.

A település belső közlekedésének fejlesztése

Közúti közlekedés:

Halásztelek főútját a II. Rákóczi Ferenc utat a Csepel-szigeti gerincút kiépítése után távlatban nem szükséges bővíteni. A jelenlegi 2 x 1 forgalmi sávos keresztmetszet megtartása mellett csak a gyűjtő utak csomópontjainak fejlesztését kell megoldani, a balra kanyarodó forgalom számára felálló sáv biztosításával. A meglévő belterületi földutak burkolatát a közművesítést követően ki kell építeni.

A kiépítendő gyűjtőúthálózat részei a meglévő lakóterületen: Megyedűlő utca (ki-építve egész a település északi részéig), Arany János utca, Petőfi Sándor utca. Ezzel a – települést észak-déli irányában keresztülszelő – vonalvezetéssel, amely párhuzamos a II. Rákóczi Ferenc úttal, fel lehet tárni a település belső területeit.

Tömegközlekedés:

A településen belül az autóbusz közlekedés fejlesztése két ütemben valósulhat meg: először a Szent Erzsébet téri autóbusz-fordulóig a Kisgyár utcán betétjárat indításával, majd a végleges kiszolgálást a tervezett fent említett gyűjtőúthálózat vonalán vezetett autóbuszjárattal lehet megoldani.

Címer

Halásztelek nagyközség 1997-től mondhat magáénak nemes elemekből szerkesztett címert: benne a Szent László eredeti vonásait őrző herma stilizált rajza, valamint a település Árpád-kori múltjára utaló hétszer vágott ezüst- piros mező. („Árpád-sáv”, amely szimbólumot csak azok a települések kaphatják, melyeknek valóban, kimutathatóan van Árpád-kori vonatkozásuk). A Halásztelki Görög Katolikus egyházközség Szent Lászlót választotta védőszentjéül, ezért a hagyománnyá vált búcsú mindig ünnepi Isten tisztelettel kezdődik (Szent Liturgia), majd világi ünnepként folytatódik. Az összetartozás, az összefogás a közös múlt fontos szimbóluma a zászló. Formáját, színét, tartalmi elemeit ennek sem lehet szabadon választani: a Heraldika szabályai itt is szigorúan érvényesülnek. A kék-sárga színek a megyei színekre utalnak, benne helyezkedik el Halásztelek címere.

Zászlószegelés

Fontos mozzanata a zászlónak a zászlószegelés. A zászlószegelés a régi hadizászlók hagyománya. A polgári zászlóknál azonban a szeg színe és formája nincs meghatározva. Művészi kivitelezésű szegekkel rögzítik a rúdhoz a zászló lapját. Bárki helyezhet el ezüst zászlószeget a zászló rúdján, aki szerény adománnyal hozzájárul a zászló ápolásához és karbantartásához. Használatát szabályok írják elő, amelyeket az önkormányzatnak helyi rendeletekben kell megalkotnia. A község mellett (a keleti szántóföldek egyik tanyáján) kútfúrásból jégkori vizet találtak. Ez az egyébként nagy készlet Európa legtisztább természetes vize. Vizsgálata a végéhez ért, ásványvízként forgalomba hozható. A falu és környezete közel esik a nagy Duna partjához. A vízparti és ártéri részeken megtalálható jellegzetes növényzet és állatvilág a Duna szabályozásakor kisebb területre szorult vissza. A vidék éghajlatára éves viszonylatban jellemző a 2000-2100 napsütéses óra, és az 550-600 mm közötti csapadék. Az uralkodó szélirány az Észak-nyugati.