Egyházak, hitélet

Valamennyi város, település történetében jelentős helyet foglalnak el a történelmi egyházak, hiszen évszázadokon át a kultúra hordozói, a közigazgatás szervezői, a tudás birtokosai voltak. Érdemes külön figyelmet szentelni a halászteleki történelmi egyházak bemutatásának, mert példaértékű az az összefogás és együttműködés, amelyet itt a különböző vallású hívek tanúsítottak gyarapodásukért, egyházuk javára – s nem egymás kárára. Az ökumenikus gondolatnak csodás bizonyítéka a halászteleki hívők összefogása.

1953-ban jött létre az önálló Árpád házi Szent Erzsébet Egyházközség és Plébánia. A halásztelki templom 1976 és 1986 között épült, a Római Katolikus és a Görög Katolikus hívek összefogásával, Szenderfi Ferenc plébános kezdeményezésére. A templom épülete ősi magyar sátorforma, szimbolizálva ezzel az égbolt és a föld találkozását. A keresztelő pult és a papi szék gótikus elemeket tartalmaz, az oltár pedig rendhagyóan kör formájú. A tér belső elrendezésénél az aranymetszés szabályait alkalmazták. Tervezője Csete György és Dulánszki Jenő volt.

Római Katolikus Egyházközség

Halásztelek nagyközség területén a második világháborút megelőző időkben főleg római katolikus hívek éltek. Nagy részük Tököl községből költözött ide, eleinte külterületi szórványokban élve. Minthogy önálló plébániával nem rendelkeztek, a tököli római katolikus káplán homokfutón járt ki, így látta el a szolgálatot. A település lélekszámának emelkedésével erős igény jelentkezett egy helybeli plébánia megszervezésére. Az 1953-ban létrejött a Szent Erzsébet plébánia első lelkésze Csíkos Ferenc, korábban máriaremetei káplán.

Az útkeresés nehézségeit az albérlet és a bérelt kápolnahelyiség jellemezte, ám a szentség-kiszolgáltatás és a zarándoklatok zavartalanul folyhattak. A hívek a legnehezebb időkben is nagy számban vettek részt a búcsúi körmeneteken. Az első kápolna a mai szolgáltatóház helyén, a Kossuth utca és a Rákóczi út sarkán volt. Az új lelkészi lakás 1957-ben készült el. A következő plébánost, Dombi Ferenc tököli káplánt 1962-ben nevezték ki Halásztelekre. Szigorú lelkészi munkája – bár ellenállás is kísérte – a hívek segítségével eredményes és gyümölcsöző volt. Népszerűségét növelte jeles boksztudása, ezzel a fiatalok egy részének példaképévé is vált.

1971-től a plébánosi teendőket Szenderffy Ferenc, egykori tököli káplán látta el. Néhány év múlva emberfeletti erővel kezdte meg a jelenlegi híres templom tervezésének és kivitelezésének szervezését. 1976 és 1986 között épült a templom a római katolikus és a görög katolikus hívek összefogásával. A magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásaként is ismert templomot Szakos Gyula, székesfehérvári római katolikus megyéspüspök szentelte fel 1982. november 19-én, Árpádházi Szent Erzsébet napján. Ebben az időben itt nemcsak római, hanem görög katolikus szertartású liturgiát is rendszeresen tartottak.

1992. októberében – mindenki legnagyobb bánatára – Szenderffy plébános Kelenvölgybe kapott kinevezést. Utódja 1999-ig Aczél László, pálos szerzetes lett. 1999. július 11-étől a csepeli Jézus Szíve plébánia lelkésze, Simon Péter látta el oldallagosan a halászteleki plébániát, Balázs Tibor helyben lakó lelkipásztori munka-társsal, hitoktatóval. Halászteleken ma mintegy 3500 római katolikus hívő él, jelenleg Kispál György plébános látja el a feladatokat, míg a lelkipásztori munkatárs továbbra is Balázs Tibor.

Görög Katolikus Egyházközség

A honfoglalás korában a község területén és az annak közelében élő keresztény magyarok görög katolikusok voltak. Ekkor az egyház még nem vált ketté, egységes volt. A görög katolikus ősök Halásztelek szomszédságában hozták létre a Csepel-sziget akkori legjelentősebb települését, és azt a Görög Katolikus Egyház védőszentjéről, Myrai Szent Miklós, csodatevő püspökről nevezték el. Ma ezt a települést Szigetszentmiklós néven ismerjük.

Az első felekezeti összeírás 1916-ból mindössze egyetlen görög katolikus emberről tesz említést Halászteleken, igaz, akkor maga a kis település is csak elszórtan volt lakott. A második világháború kezdetére már jó néhány hittestvér élt itt, ők a repülőgépgyár munkásai voltak, főleg Csengerújfalu környékéről költöztek ide. A háború alatt, az ismétlődő bombázások miatt legtöbbjük visszaköltözött Szabolcs-Szatmár megyébe, de a háborút követően sokan újra itt folytatták életüket, így az ötvenes-hatvanas években a görög katolikus hívek száma ugrásszerűen megemelkedett.

1969-ig nem volt görög katolikus szent liturgia. Ebben az évben hozta létre Dudás Miklós püspök a Görög Katolikus Szórvány Helynökséget, így Halásztelekre – mint Csepel-sziget többi településére is – Bacsóka Pál, budai paróchus járt ki, eleinte havonta egy alkalommal. Szertartásaikat kezdetben a szegényes „kocsmakápolnában" tartották.

1972. októberétől Mosolygó Béla segédlelkész, 1978-tól mint csepeli lelkész szervezte az egyházközséget. Ez idő alatt emberfeletti erővel, egyedül, vagy a római katolikus plébánossal, Szenderffy Ferenccel építette a parókia épületét. A telekre pénzt özv. Varga Lajosné, egy Csepelen élő görög katolikus asszony adományozta. 1980-tól az épülő új, római katolikus templom lett a görög katolikus hívek otthona is.

1981-ben Nagy István lett a közösség új lelkésze, akit 1983-ban Király Ernő váltott fel. Ez idő alatt indult el a rendszeres hitoktatás. 1990-től Prodán Gábor lett a paróchus. A parókia épületének lakhatóvá tétele után, annak pincéjét átalakították kápolnává. Ezt 1993. január 24-én Bacsóka Pál, püspöki helynök szentelte fel az épület előtt álló bizánci stílusú kereszttel együtt. Ezzel az egész Csepel-szigetre kiterjedő joghatóságú görög katolikus lelkészség központja, hivatala és első saját kápolnája Halászteleken telepedett meg. A hívek további bővítésre – ezúttal földfelszín feletti épület megszerzésére – késztették a paróchust. A képviselő-testület méltányos áron eladta a görög katolikus egyházközségnek a református imaházat, amelynek belső, liturgikus terét Pregun István, püspöki helynök szentelte fel 1995. szeptember 20-án. A templom a Ságvári utcában található, keresztjét Puskás László ikonfestő készítette velencei mozaikberakással.

Az egyházközség védőszentje Szent László. Rendszeres hitoktatást az óvodában, az általános iskolában és a templomukban tartanak. Halászteleken mintegy 600 fő görög katolikus hívő él, teljes békességben más vallású testvéreivel.

Református Egyházközség

A református egyház története az 1500-as évek derekára, az Európa nyugati felén végigsöprő nagy vallási és szellemi mozgalom idejére, a reformáció korára nyúlik vissza. Halásztelek által lakott országrész török kézre jutása után a magyar létet, közigazgatást, iskoláztatást a református templom és oskola jelentette a szomszéd településen, Tökölön is. A jelenlegi római katolikus templom falán található tábla megörökíti, hogy az épület 200 évig református templom volt, és temetőjébe 1690-ig reformátusokat temettek.

Halászteleken a két világháború között a lélekszám gyarapodásával egyre erősödő igény jelentkezett református egyházközség kialakítására. A harmincas években mintegy tizenöt-húsz lelkes református atyafi kereste fel a legközelebbi nagyobb parókiát Ráckevén, és az ottani lelkésztől kérték vallási ellátásukat.
Istentiszteleteiket havonta két-három alkalommal az iskolában tartották. Az egyházközséggé válás nagy lépése az volt, amikor 1938-ban harangot öntöttek e felirattal: Öntetett a Hermina-telepi református hívek számára.

A második világháború után egyre többen telepedtek le Halászteleken, főleg Szabolcs-Szatmár és Zala megyékből. Ekkor érkeztek a községbe, valamint a szomszédos településekre a református hívek a legnagyobb számban. A közös vágy lehetővé tette, hogy a szigethalmi, halászteleki, tököli hívek összefogással önálló egyházközséget hozzanak létre, leválva a Ráckevei Református Egyházközségről. Szigethalmon épült a lelkészi hivatal, így onnan járt Halásztelekre a lelkész szertartásokat végezni. 1953-ban a Hajnal utcában bérelt a gyülekezet egy nagyobb szobát, ahol istentiszteleteket tartottak. 1956-ban – a hatalom templomépítési tilalmát kijátszva – a közösség családi ház építésére vásárolt egy házhelyet a Ságvári utcában, és még abban az évben Faragó Tibor segédlelkész nevén felépítették azt az imaházat, amely ma a Görög Katolikus Egyházközség tulajdona.

A hetvenes években kibontották az épület közfalait, de a terem a kilencvenes évekre így is szűknek bizonyult. Vikár Béla lelkész kezdeményezésére a helyi önkormányzat az ún. piacteret adta át a reformátusoknak templomépítés céljából. Az alapkövet 1993-ban Hegedűs Lóránt, református püspök helyezte el.

Az építkezés 1955. augusztus 19-ig tartott. Tornyában két harang hívogat istentiszteletre. Az egyik 35, a másik 196 kg. Ez időtől kezdve végzi istentiszteleteit helyi templomában az egyházközség. A befejezési munkák nagytiszteletű Császár Bíró Zoltán nevéhez fűződnek, aki a Szigethalomról leválasztott Tököl-Halásztelek Református Egyházközség lelkésze volt. Jelenlegi a lelkészi teendőket Thúróczy István látja el.

Lelkészek:

• Nagy Gábor 1949-ig
• Jakus Gábor 1971-ig
• Faragó Tibor 1980-ig
• Kiss Mihály 1984-ig
• Meggyes János 1989-ig
• Vikár Béla 1994-ig
• Császár Bíró Zoltán
• Thúróczy István

Segédlelkészek:

• Cserháti Kálmán 1953-ban
• Faragó Tibor 1954-től 1960-ig
• Czövek Olivér 1991-ben
• Beregszászi Mariann 1992-ben
• Jakab Katalin 1997-ben
• Császár Bíróné Bóka Emese 1995-től

Kálvin János Presbiteri Misszió Egyházközsége

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziójának Egyházközségeként alapították a 2005-ös esztendőben. Református lelkipásztor Császár Bíró Zoltán, kurátor Kardosné Papp Veronika.

Fő célkitűzésük az idősek közötti szolgálat, a nyugdíjasház-program életre keltése Halászteleken is.